● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen csütörtökön Jerevánban jelentette be , hogy az EU kedvezményes vagy akár vámmentes hozzáférést biztosítana az örmény export mintegy 80 százalékának az uniós piacra, emellett újabb pénzügyi támogatásokat is mozgósítana az ország számára. A bizottsági elnök Marta Kos bővítési biztossal együtt tárgyalt Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel. Ahogy arról a Portfolio-n is beszámoltunk az ország EU-felé húzó kormánya a közelmúltbeli parlamenti választásokon ismét megerősítette felhatalmazását, és von der Leyen is hangsúlyozta, hogy az örmény választók egyértelműen a reformok és az Európával való szorosabb együttműködés mellett tették le a voksukat, ezért az EU-nak kötelessége támogatni az ország szuverén döntéseit. A bejelentett autonóm kereskedelmi intézkedések az Ukrajna számára korábban alkalmazott modellhez hasonlítanak, amivel az Európai Bizottság célja, hogy az örmény vállalatok könnyebben találjanak új piacokat az uniós tagállamokban, csökkentve ezzel függőségüket Oroszországtól. A kezdeményezés különösen azokat az ágazatokat érintené, amelyeket az utóbbi időszakban orosz kereskedelmi korlátozások sújtottak, így az intézkedések az eddig oda szánt A gyors piacváltás érdekében Brüsszel már július közepétől szakértőket küld Örményországba, akik közvetlenül segítik majd a helyi termelőket és exportőröket az uniós szabványok teljesítésében, az új üzleti lehetőségek felkutatásában és az egységes piacra jutás feltételeinek megteremtésében. Alapvetően az EU-ba történő exportáláskor minden helyben hatályos elvárásnak meg kell felelni, azonban tény, hogy a Bizottság ellenőrzési kapacitásai végesek, és az utóbbi időszakban több óriási szabadkereskedelmi egyezményt kötöttek meg. Ezen felül a csomag életbe lépéséhez még az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács jóváhagyása szükséges. Utóbbiban több tagállamnak – köztük Magyarországnak is –komoly aggályai voltak az ukrán gabonával, így még ha a termékek nem is feltétlen veszélyeztetnék az uniós termelőket, akkor is könnyen átpolitizálódhat a téma, hogy nem lesz meg a kereskedelmi lazításhoz szükséges minősített többség. A kereskedelmi könnyítések azonban egy szélesebb gazdasági támogatási program részét képezik, hiszen a Bizottság már június elején bejelentette az Örményországnak szánt 52 millió eurós rendkívüli támogatást, amelyből 34 millió eurót mostanra folyósítottak és a fennmaradó 18 millió euró kifizetése megtörténik záros határidőn belül. Ezzel az EU teljes örményországi támogatását, az exportfejlesztési programokat, infrastrukturális beruházásokat, valamint az uniós piacra jutást segítő technikai projekteket a teljes összeg eléri a 288 millió eurót. A gazdasági együttműködés mellett Brüsszel a dél-kaukázusi békefolyamatot is igyekszik ösztönözni, ezért külön üdvözölte a látogatások apropójaként is szolgáló Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás előrehaladását, valamint a Törökországgal folytatott kapcsolatok normalizálását. Az EU szerint a térség stabilitása új lehetőségeket teremthet a közlekedési, energetikai és digitális összeköttetések fejlesztésére is, ebből a célból pedig korábban egy maximum 200 millió euró értékű regionális kapcsolódási programot is elindítottak, amely várakozásaik szerint összesen 2 milliárd eurónyi állami és magánberuházást mozgósíthat a térségben. Az Európai Unió és Örményország kapcsolatai a 2021 óta hatályos átfogó és megerősített partnerségi megállapodásra ( CEPA ), valamint a 2025-ben elfogadott stratégiai partnerségi menetrendre épülnek. A felek az év végén újabb magas szintű találkozón értékelik majd az örmény reformok előrehaladását és a kétoldalú kapcsolatok további mélyítésének lehetőségeit. Örményország a mai napig tagja az oroszok által életre hívott Eurázsiai Gazdasági Uniónak, így kérdéses, hogy mikor juthat el addig, hogy kérvényezze az EU-s tagjelölti státuszát, de egyelőre úgy látszik, hogy az események egyre inkább ebbe az irányba mutatnak. Címlapkép forrása: EU