● news.bsdnet.hu

Egyre nő a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya a bruttó végső energiafogyasztáson belül: míg 2020-ban 13,9, addig mindössze négy évvel később már 18,3 százalék volt ez az arány. A biomassza pedig 2024-ben – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elérhető adatai szerint – a második legfontosabb megújulóenergia-forrás volt az áramtermelésben a napenergia után. Utóbbi a teljes villamosenergia-felhasználás több mint 77 százalékát biztosította, miközben a biomassza nagyjából 11 százalékát. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) a napokban jelentette meg éves elemzését a biomassza energetikai célú felhasználásáról. Ebből kiderül, hogy tavaly a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás összesen 6,6 millió tonna volt. Ez csaknem 11 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A 2025-ös mennyiségből 1500 ezer tonna szennyvíziszapból származott. Az AKI adatgyűjtésében összesen 235 működő létesítmény vett részt, köztük hetven biogázüzem, beleértve a szennyvíztelepeken működő egységeket is. Az intézet adatai szerint ugyanakkor 33 kijelölt vállalkozás nullás jelentést adott le, mivel egyes üzemekben a magas alapanyagárak, a karbantartások vagy az üzemeltetőváltás miatt szünetelt a termelés. A két régió így együttesen az országos biomassza-felhasználás közel felét adta tavaly, míg a fennmaradó öt régió osztozott a másik ötven százalékon. Közép-Magyarországon mind­össze az országos mennyiség kevesebb mint nyolc százalékát hasznosították energiatermelésre. Az elmúlt öt év tendenciájának megfelelően a biomassza-alapanyag felhasználás adatai továbbra is azt mutatják, hogy a tűzifa és az apríték felhasználása dominált az erőművek, fűtőművek esetén, míg a biogázüzemek köré­ben a feldolgozóipari alapanyagok és a szennyvíziszap tette ki a legnagyobb részt. Mezőgazdasági termékeket egyaránt hasznosítanak erő- és fűtőművekben, illetve biogázüzemekben is. Lássuk mindezt rászletesen! Az aprítékfelhasználás 2024-hez képest 2025-ben 23 százalékkal nőtt, tehát több mint 230 ezer tonnával nagyobb mennyiséget égettek el az erő- és fűtőművekben, illetve a kazánokban. Ennél is erőteljesebb növekedést mutatott a tűzifa energetikai hasznosítása. A felhasznált mennyiség több mint kétszeresére nőtt, elérve a 736 ezer tonnát, ami 105 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A feldolgozóipari alapanyagok, melléktermékek kategóriában minimális csökkenés volt tapasztalható. A második legfontosabb alapanyagcsoportot a feldolgozóipari melléktermékek és hulladékok alkották, amelyek több mint egymillió tonnát képviseltek. Ezek között kiemelkedő szerepe volt a söripari melléktermékeknek, valamint a tejipari feldolgozásból származó anyagoknak. Egyre fontosabb a biogáztermelésben az állati eredetű melléktermékek felhasználása. Trágyákból összesen 625 ezer tonnát használtak fel, ami a teljes biogáz-alapanyag mennyiségének mintegy 19 százalékát tette ki. A bioágazat új lendületet kaphat – zárul az AKI elemzése –, a következő években tovább bővülhet a biomassza energetikai hasznosítása Magyarországon. A biogáz- és biometán-termelés fejlesztését ugyanis 2026-tól a Jedlik Ányos energetikai program beruházási támogatásai, valamint a Közös agrárpolitika stratégiai terv megújuló energia- és körforgásos gazdaságot támogató intézkedései is ösztönözhetik. A támogatások várhatóan növelik majd a biogázüzemek számát, valamint a felhasznált mezőgazdasági, ipari és kommunális eredetű biomassza mennyiségét is, ami tovább erősítheti a biomassza szerepét a hazai energiatermelésben.