● news.bsdnet.hu

Magyarország történelmi időket él át – nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi értelemben is. Egy Magyarország méretű és adottságú ország számára a multilaterális intézményrendszerhez való tartozás stratégiai szükségszerűség. A szabályokon alapuló nemzetközi rend kiszámíthatóságot, jogi és politikai védelmet, valamint olyan befolyáslehetőségeket biztosít, amelyeket a kisebb és közepes államok önmagukban nem tudnak elérni. Naivitás olyan országokban önállóan megvalósítani különböző befektetéseket, projekteket, amelyekben Magyarországnak, a magyar cégeknek nincs semmilyen helyismerete. Terepismeret nélkül a várható eredmény bukta. Ez történt azzal az indonéziai, magyar állami támogatással és diplomáciai közreműködéssel kivitelezett közúti fejlesztéssel, amelyet a keleti nyitás mintaprojektjének neveztek s amelynek célja a helyi útdíjfizetési rendszer kiépítése volt. A rendszer kiépült, a helyiek azonban mindent megtettek azért, hogy ne helyezzék üzembe, lerombolták a megépített kapukat, megsemmisítették a térfigyelő kamerákat. A magyar állam – ahogy arról a Telex beszámolt – vagy perel vagy százmillió dolláros kárt kénytelen elkönyvelni. Már a nemzetközi kapcsolatok, helyismeret miatt is magyar nemzeti érdek egy olyan intézmény tagjaként működni, mint az ENSZ. Politikai átmenetek idején egy ország számára gyakran nyílik lehetőség arra, hogy újragondolja nemzetközi szerepét is. Magyarország számára az ENSZ-en belüli aktívabb, kezdeményezőbb és konstruktívabb jelenlét fontos eleme lehet annak a szélesebb törekvésnek, amely a nemzetközi partnerségek megerősítését, valamint a bizalom és a hitelesség erősítését, bizonyos esetekben helyreállítását célozza. https://hvg.hu/360/20251004_penzszukeben-azensz-amerikai-nyomas-kinai-nyomulas-a-kassza-kulcsa Ennek egyik alapvető módja a nemzetközi normák és intézmények melletti következetes kiállás lehetne. A globális együttműködési keretekben való részvétel – legyen szó emberi jogokról, közegészségügyről vagy nemzetközi igazságszolgáltatásról – kiszámíthatóságot és megbízhatóságot sugall. Különösen a kisebb államok számára fontos, hogy aktív szereplők maradjanak olyan intézményekben, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság vagy az Egészségügyi Világszervezet. Ez nem a szuverenitás feladása, hanem befektetés egy olyan nemzetközi rendszerbe, ahol a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak – és amely attól működik, hogy ezeket a szabályokat az országok betartják. https://hvg.hu/itthon/20260527_magyarorszag-a-nemzetkozi-buntetobirosag-tagja-marad Magyarország ráadásul számos olyan területen rendelkezik valódi szakmai erősségekkel, amelyekre nemzetközi befolyást lehet építeni. A vízgazdálkodás hagyományosan ilyen terület, és a klímaváltozás erősödésével globális jelentősége csak nőni fog. Hasonló lehetőségeket kínál a magyar tudományos és gyógyszeripari szektor, az orvosi kutatás vagy akár a vakcinafejlesztés. Emellett Magyarország érdemben tud hozzájárulni a nukleáris biztonságról, az élelmiszer-biztonságról vagy a digitális innovációról szóló nemzetközi törekvésekhez is. A mai diplomáciában nem az országok mérete határozza meg, mekkora a befolyásuk. Sokszor fontosabb a szakmai hitelesség, a megbízhatóság és az, hogy egy ország képes-e konkrét megoldásokat és szakértelmet felmutatni. Ezért lenne Magyarországnak láthatóbb szerepre törekednie magukon a nemzetközi intézményeken belül is. Az ENSZ különböző bizottságaiban, végrehajtó testületeiben vagy vezető pozícióiban zajló választások ritkán kerülnek a hazai közbeszéd fókuszába, pedig ezek a pozíciók jelentős diplomáciai súllyal bírnak. Azok az országok, amelyek következetesen szakmai munkát és érdemi szakpolitikai hozzájárulást nyújtanak, hosszú távon jóval nagyobb nemzetközi befolyást szerezhetnek, mint amit pusztán a méretük indokolna. Az utóbbi években Szingapúr, Finnország vagy Észtország eredményesen éltek ezzel a taktikával. Különösen fontos lenne az ENSZ reformjáról szóló, „UN80” című kezdeményezésben való aktív részvétel: ennek célja a szervezet egyszerűsítése, hatékonyabbá tétele és a tagszervezetek összehangolása. A multilaterális rendszer jelenleg alkalmazkodni próbál az új geopolitikai és technológiai realitásokhoz: a mesterséges intelligencia, a migráció, a globális egészségügy vagy a békeműveletek kérdései alapvetően formálják majd a következő évtizedeket. Több kisebb állam – pl. Ausztria, Kuvait vagy Namíbia – meghatározó szerepet játszottak a 2024-ben, Paktum a jövőről címmel elfogadott dokumentum fontos részeinek megszövegezésében. https://hvg.hu/tudomany/20260521_ensz-kozgyules-allassfoglalas-elfogadasa-klimavaltozas A nemzetközi fejlesztési együttműködés szintén lehetőséget kínál Magyarország számára a láthatóság és a befolyás növelésére.