● news.bsdnet.hu

Kínai kutatók új, háromdimenziós, napenergiával működő sótalanítási technológiát fejlesztettek – hívta fel rá a figyelmet bejegyzésében György László . A docens szerint az újdonság nem az, hogy tengervízből ivóvizet lehet előállítani, hiszen ezt eddig is tudta a világ. A nóvum az, hogy mindezt kicsiben, napenergiával, helyben és a korábbinál olcsóbban próbálják megoldani. A rendszer a napfény több mint 90 százalékát elnyeli, vagyis rendkívül hatékonyan gyűjti be az energiát, miközben közel 46 százalékkal kevesebb energiával párologtatja el a vizet, mint a hasonló megoldások. Adott felületen ráadásul 8,5-szer gyorsabban termel vízgőzt, mint a korábbi technológiák. Egy kísérleti berendezés természetes napfény mellett napi 20 liter édesvizet állított elő mindössze 0,75 négyzetméteren – ez a közgazdász szerint nagyjából tíz ember alapvető napi ivóvízigényét fedezheti. A kutatók a sótalanított vizet növénytermesztésre is használták: spenótot, kukoricát és kínai kelt neveltek fel vele. A fejlesztők azon állítását ugyanakkor, hogy az így előállított víz a palackozott víznél is olcsóbb, a docens szerint óvatosan kell kezelni, mert a palackozott víz eleve drága összehasonlítási alap. György László szerint a fejlesztés igazi jelentősége az, hogy a vízellátásban nemcsak milliárdos, központi vízügyi beruházásokban lehet gondolkodni, hanem családi, falusi, szigeti, mezőgazdasági vagy éppen katasztrófahelyzeti megoldásokban is. Az irány izgalmas, mert a kérdés nem az, hogy minden problémát egyetlen technológia old-e meg, hanem az, hogy a vízbiztonság jövőjét csak központi óriásrendszerekben képzeljük-e el, vagy megjelennek a helyben telepíthető, olcsó, napenergiás, kisméretű megoldások is. A téma itthon is egyre aktuálisabb: az Országos Vízügyi Főigazgatóság májusban központi védekezést rendelt el a vízhiány ellen , miután az elmúlt öt év halmozott csapadékhiánya országosan elérte a 462 millimétert. Júniusban Zalában évtizedek óta nem látott vízhiány alakult ki , közel 30 településen másodfokú vízkorlátozást rendeltek el, és volt, ahová már tartálykocsival szállították az ivóvizet. Az aszály pedig az ökológusok szerint már az egész ország életét felforgató folyamattá vált. A probléma messze túlmutat Magyarországon. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss jelentése szerint az unióban minden tizedik ember nehezen jut elegendő biztonságos ivóvízhez, Cipruson pedig nyáron a rendelkezésre álló édesvízkészletek 92 százalékát felhasználják. A klímaváltozás miatt a vízhiány előfordulása és intenzitása az előrejelzések szerint legalább 2030-ig tovább erősödhet. György László szerint éppen ezért a mostani hőhullám elmúltával sem kerül le a napirendről a téma. Ahogy bejegyzése végén fogalmazott, a kánikula elmúlik, de a jövő nagy kérdése marad: „ki tudja a napfényt, a tengervizet és a technológiát emberi ivóvíz-biztonsággá alakítani?”