● news.bsdnet.hu

New Yorkban ismét kígyózó sorok állnak egy desszertért, ami annyira 2010-es évek, hogy szinte már fáj. A fagyasztott joghurt, vagyis a froyo visszatért, de most nem a gumicukros-csokidrazsés, önkiszolgáló pultoknál kell keresni, hanem a menő, görög joghurtra és prémium feltétekre építő helyeken, ahol a pohárnyi édességért simán elkérnek egy ebéd árát. A Z generáció a TikTokon nosztalgiázik a retro „Obama-korszakbeli desszertről”, a celebek pedig a Go Greek pultjánál fotózkodnak, miközben a nagy fagyimárkák, mint a Van Leeuwen is beszállnak a buliba. A marketing persze ugyanaz: ez a „bűntudatmentes” édesség, ami egészségesebb, mint a fagylalt. De a helyzet az, hogy egyetlen rossz mozdulattal, egy túlméretezett adaggal és pár cukros feltéttel az egészségesnek hitt illúzió pont olyan gyorsan olvad el, mint maga a joghurt a júliusi napon. A Daily Mail cikke szerint a froyo alapvetően tényleg jobban indul, mint a fagyi: kevesebb benne a zsír és a kalória. Míg egy adag átlag vaníliafagylalt 420 kalória és 28 gramm zsír, addig egy sima görög joghurtalapú fagyasztott joghurt 160-180 kalória körül mozog. A probléma ott kezdődik, amit a pohárra pakolunk. Rob Hobson táplálkozási szakértő szerint hiába az ártatlan alap, a feltétekkel gyorsan elvérezhet a dolog. „A sima fagyasztott joghurt viszonylag mérsékelt desszertként indulhat, de amint hozzáadunk csokoládészószt, édesített granolát, cukorkát vagy kekszdarabokat, a kalóriák, a cukor és a telített zsírok száma elég gyorsan növekedni kezd.” A szakértő szerint még a menő, egészségesnek tűnő feltétek is becsapósak lehetnek. „A pisztáciakrém jó példa egy olyan prémium feltétre, amely mostanában felkapott és egészségesnek hangzik. De ez általában inkább egy cukros desszertkrém, mint egyszerűen turmixolt magvak, ami sokkal kalóriadúsabbá teszi, mint egy marék sima pisztáciát.” A másik mánia a froyo probiotikus, vagyis „bélbarát” hatása körüli felhajtás, de ez is inkább marketingfogás, mint tudományos tény. Bár a joghurt valóban tartalmaz jótékony baktériumkultúrákat, a fagyasztás, a gyártási folyamat és a tárolás jelentősen csökkentheti ezek számát. Hobson szerint nem szabad megbízható probiotikumforrásként tekinteni a fagyasztott joghurtra, mert „az emberek gyakran feltételezik, hogy a fagyasztott joghurt ugyanazokat a probiotikus előnyöket kínálja, mint a friss joghurt, de ez nem feltétlenül igaz.” Ráadásul sok kereskedelmi termék tele van stabilizátorokkal, állagjavítókkal és emulgeálószerekkel, mint a guargumi vagy a karragén, hogy elérjék a krémes, lágy állagot. Egy ilyen termék őszinte összetevőlistája simán lehet több mint harminc tételes. A mostani froyo-őrület persze nem a semmiből jött. A Circana piackutató cég adatai szerint idén márciusig a fagyasztott joghurt eladásai 26 százalékkal nőttek az előző 12 hónapban. Ezt a lendületet a közösségi média is fújta: tavaly az első tíz hónapban a #froyo hashtaget több mint százezer posztban használták, ami jelentős növekedés. Bár a teljes piac még zsugorodónak tűnt, a vezető láncok már akkor is bővültek, és elindultak azok a nagyvárosi nyitások, amelyek idén nyárra csúcsosodtak ki. A tanulság azonban ugyanaz maradt, mint tíz éve: a froyo lehet egy fokkal jobb választás, de csak akkor, ha okosan bánunk az adagokkal és a feltétekkel. Különben csak egy drága, divatos, de ugyanolyan cukros édességet eszünk, mint bármelyik másik fagyizóban. [kapcsolodo]a-kutatok-szerint-a-hosszu-elet-titka-nem-a-konditerem-hanem-a-kert/[kapcsolodo]