● news.bsdnet.hu

A jelenleg dolgozók 49 százaléka egyáltalán nem érzi a munkakörét helyettesíthetőnek, további 33 százalékuk pedig inkább nem érzi annak. Mindössze 18 százalék érzi inkább vagy teljes mértékben úgy, hogy munkáját kiválthatja a mesterséges intelligencia. A bizakodók aránya különösen az 50 év felettiek és a fizikai munkát végzők körében haladja meg az országos átlagot: az Europion megállapításai szerint ebben a két szegmensben a megkérdezettek 86-87 százaléka nem érzi veszélyben a munkáját. Ezzel szemben a szellemi munkát végzők és a vezető beosztásban dolgozók pesszimistábbak – ezekben a csoportokban több mint minden negyedik munkavállaló helyettesíthetőnek érzi a munkakörét. Szintén nem aggódtak különösebben a magyarok, amikor arról kérdezték őket, hogy milyen időtávon szűnhet meg a munkakörük az AI miatt. A válaszadók kétharmada, 66 százaléka szerint egyáltalán nem fenyegeti a munkakörüket ez a veszély, további 16 százalék szerint pedig mindez csak több mint ötéves távlatban történhet meg. A fiatalok valamivel jobban aggódnak: a 16–29 éves szegmensben ugyanis csak 53 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem fog megszűnni a munkaköre az AI miatt. Érdekesség, hogy inkább a vezetők azok, akik veszélyeztetve érzik magukat — vagy ismét csak ők azok, akiknek pontosabb rálátásuk van az AI jelentette kihívásra. Körükben 54 százalék szerint meg fog szűnni a munkahelyük az AI miatt, ezen belül is 23 százalék vélekedik úgy, hogy mindez 1–2 éven belül meg fog történni. A beosztottaknak ezzel szemben csak 31 százaléka számít erre, és ezen belül 16 százalék szerint csak több mint öt év múlva következhet ez be. Hasonló kontraszt figyelhető meg a munkavégzés típusa szerinti bontásban: a szellemi munkát végzők 44 százaléka szerint megszűnhet a munkaköre, míg a fizikai munkát végzők körében csak 32 százalék ez az arány. Szektoronkénti bontásban az állami és közszolgáltatásokban dolgozók érzik magukat a leginkább biztonságban: csupán 16 százalékul érzi úgy, hogy munkakörét fenyegeti az AI. Ami a használati szokásokat illeti, a kutatás szerint a magyarok egzisztenciális kihívás helyett inkább fontos, de alkalmi segédeszközként tekintenek az AI-ra. Az összes munkavállaló 42 százaléka használ AI-t valamilyen szinten a munkahelyén, de csak 14 százalék teszi ezt napi szinten, további 11 százalék pedig heti rendszerességgel. Az AI-használat sokkal elterjedtebb a fiatal korosztályban: a 16–29 évesek 65 százaléka használ valamilyen szinten AI-t a munkájához, míg az 50 év felettiek körében csak 30 százalék körüli ez az arány. A magas hozzáadott értékű szolgáltatószektorokban — például az informatikában, a tudományos tevékenységekben és a kommunikációs szektorban — a legelterjedtebb az AI-használat: az itt dolgozók 65 százaléka használ valamilyen szinten AI-t, ezen belül közel egyharmaduk napi rendszerességgel. Ezzel szemben az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatószektorokban — például a vendéglátásban és a logisztikában — sokkal kevésbé elterjedt az AI-használat, mindössze 30 százalékos. Az állami- és közszolgáltatásokban dolgozók 41 százalékos, az iparban és mezőgazdaságban dolgozók pedig 51 százalékos aránnyal középutasnak tekinthetők ebben az összehasonlításban. A használati szokásokkal összhangban a magyar munkavállalók igen vegyesen értékelik, hogy valójában mekkora hatékonyságnövekedést jelent az AI a munkavégzésben – hangsúlyozza az Europion. Csupán 17 százalék gondolja úgy, hogy „jelentős” hatékonyságnövekedést okoz; a leggyakoribb vélemények inkább a „kis mértékben” – 44 százalék – és a „közepes mértékben” – 35 százalék – válaszok körül koncentrálódnak. Az AI-jal való elégedettség mértékében érdekes földrajzi különbségek bontakoznak ki: míg a fővárosban dolgozók 27 százaléka érez jelentős hatékonyságjavulást, addig a községekben élők körében csak 9 százalék ez az arány. Szektorális bontásban az átlagnál elégedetlenebbek az iparban, a mezőgazdaságban és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokban dolgozók: ezekben a szektorokban csak 12–13 százalék érez jelentős hatékonyságjavulást az AI-nak köszönhetően. Érdekes paradoxon továbbá, hogy bár az idősebbek körében a legalacsonyabb a munkahelyi AI-használat elterjedtsége, mégis ők a legelégedettebbek vele. A 60 év feletti munkavállalók körében 23 százalék tulajdonít jelentős hatékonyságjavulást a mesterséges intelligenciának a fiatalabb korosztályok 15–17 százalékához képest. Adódik a kérdés: mire használják az emberek a mesterséges intelligenciát a munkahelyeken? Az első számú használati cél továbbra is egyfajta „Google-pótló” funkció: a válaszadók fele információgyűjtésre használja az AI-t. Ettől messze lemaradva következik a szöveges anyagok előállítása (36%), a fordítás (34%), a dokumentumok szerkesztése (25%), valamint az e-mailek és egyéb kommunikáció (24%). Általánosan elmondható, hogy a magas hozzáadott értékű szektorokban nemcsak többet és gyakrabban használják az AI-t, hanem többféle funkcióra is alkalmazzák azt. Ebben a körben ugyanis információgyűjtésre 63 szézalék, fordításra 46 százalék, e-mailezésre és kommunikációra pedig 37 százalék fordul a mesterséges intelligenciához. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát .