● news.bsdnet.hu

Miközben a Fidesz éveken át politikai kampányokkal és gyűlöletkeltő retorikával próbálta az LMBTQ-közösséget új ellenségképként beállítani, a fiatalabb generáció körében ennek egyre kevésbé van hatása – mondta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Szabó Andrea politológus. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint egy egyetemi felmérésükben több hallgató magát a kérdést sem értette, amikor az azonos neműek házasságának elfogadottságáról kérdezték őket, mert számukra ez már nem társadalmi probléma. Szerinte ez azt mutatja, hogy a politikai kampányok ellenére Magyarországon is zajlik a generációs értékváltás. Új ablakban 2026. július 03. Szabó Andrea – Reggeli gyors/Reggeli személy (2026. július 03., péntek 09:05) 42:32 00:00 Műsorvezetők: Panxnotded Miklós, Dési János, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre Szerkesztők: Selmeci János, Korpás Krisztina, Bencsik Gyula, Herskovits Eszter Szabó Andrea szerint az LMBTQ-ellenesség nem volt meghatározó témája a magyar politikának 2010 előtt, a parlamenti vitákban is csak elvétve jelent meg. A politikatudós azt mondta: kutatásaik alapján a fordulat a Jobbik parlamentbe jutásával kezdődött, amikor a párt radikális politikusai rendszeresen napirendre tűzték a Pride és az LMBTQ-közösség elleni felszólalásokat. A Fidesz kezdetben még távol tartotta magát ettől a témától, később azonban – előbb a KDNP, majd a kormánypárt és végül a miniszterelnök megszólalásaiban is – egyre hangsúlyosabban jelent meg az LMBTQ-ellenes retorika. Szabó úgy fogalmazott: a 2022-es, a parlamenti választással egy időben tartott népszavazás jelentette ennek a folyamatnak a csúcspontját. Véleménye szerint a kampány legitimálta a homofób megnyilvánulásokat, mert sokan azt érezhették, hogy ha a kormány is ilyen hangnemben beszél a témáról, akkor ez társadalmilag elfogadhatóvá válik. A politológus szerint a Fidesz azért fordult később az LMBTQ-téma felé, mert korábbi politikai ellenségképei – például Soros György, a menekültek vagy Brüsszel – fokozatosan kifulladtak. Úgy vélte, a kormány ekkor talált rá egy viszonylag kis létszámú és kevésbé reprezentált társadalmi csoportra, amelyet politikai célokra lehetett felhasználni. Szabó Andrea ezt az Orbán-rendszer egyik legsúlyosabb, hosszú távon is ható társadalmi károkozásának nevezte. A kutató ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a politikai kampányok ellenére a társadalomban egy másik folyamat is zajlik. Szerinte a nyugati országokban már évtizedekkel korábban megindult értékváltás Magyarországon ugyan később kezdődött el, de mára itt is érzékelhető. A 30 év alatti generáció körében az LMBTQ-emberek elfogadása már jellemzően nem vita tárgya, mivel ugyanabban a nemzetközi online és kulturális közegben szocializálódnak, mint nyugat-európai kortársaik. Szabó Andrea a 2024-es egyetemi kutatásuk eredményét is ismertette. Elmondása szerint amikor az azonos neműek házasságának elfogadottságáról kérdezték a hallgatókat, többen magát a kérdést sem értették, mert számukra ez már nem jelent társadalmi problémát. A kutató szerint a Medián legfrissebb felmérése is azt mutatja, hogy a magyar társadalomban összességében nőtt az elfogadás, különösen a fiatalok és a nagyvárosi lakosok körében. A 2025-ös Pride-ról Szabó Andrea azt mondta: szerinte a rendezvény nem kizárólag az LMBTQ-jogok melletti kiállás volt, hanem egy szélesebb társadalmi tiltakozás is az Orbán-rendszerrel szemben. Úgy fogalmazott, hogy a több százezres részvétel elsősorban a kormány politikájának elutasítását fejezte ki, miközben a gyülekezési jog szigorítása és más korlátozó intézkedések is hozzájárultak a megmozdulás jelentőségéhez. Szabó Andrea szerint a társadalmi megosztottság továbbra is érzékelhető, különösen a város és a vidék, illetve a fiatalabb és idősebb generációk között. Úgy fogalmazott: a korábbi propaganda jelentős szerepet játszott abban, hogy sok településen ma is erősebb az LMBTQ-emberekkel szembeni elutasítás. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a társadalmi tolerancia fejleszthető, amihez szerinte pozitív politikai kommunikációra és az érintettek jogainak bővítésére is szükség lenne. A politológus szerint a gyűlöletkeltés hatásait sokkal nehezebb felszámolni, mint magát a gyűlöletet kialakítani. Úgy vélte, a megbékélés hosszú évekig tartó folyamat lehet, amelyhez nemcsak politikai akarat, hanem pedagógusok, mentálhigiénés szakemberek és civil kezdeményezések bevonása is szükséges. Hozzátette: a magyar társadalomnak számos történelmi traumáját – köztük Trianont, a Kádár-rendszert vagy a holokausztot – sem sikerült közösen feldolgoznia, ezért ezekről is nyílt párbeszédre lenne szükség. A Fidesz szavazóiról azt mondta, hogy a társadalmi megbékélés csak akkor indulhat el igazán, ha a párt politikusai is változtatnak retorikájukon. Szerinte a Fidesz parlamenti megszólalásaiban továbbra is ugyanazok a politikai toposzok jelennek meg, mint korábban, köztük az LMBTQ-kérdés is, ezért a kormánypárt hívei továbbra is ugyanazokat az üzeneteket kapják. Úgy fogalmazott: időre van szükség ahhoz, hogy a választási vereséget a Fidesz politikusai és szavazói is feldolgozzák. Szabó Andrea egyetértett azzal a gondolattal is, hogy a kulturális élet szereplőinek fontos feladatuk lehet a társadalmi megbékélés elősegítésében. Azt mondta: a különböző világnézetű alkotóknak beszélniük kellene egymással, mert ha még a művészeti élet szereplői sem képesek párbeszédet folytatni, akkor a társadalomtól sem várható el ugyanez. A legfrissebb közvélemény-kutatások kapcsán a politológus természetesnek nevezte, hogy a Fidesz támogatottságának zuhanása megállt a választási vereség utáni első sokk elmúltával. Szerinte a párt törzsszavazói stabilizálódtak, ugyanakkor a felmérések alapján egyelőre nem látszik, hogy a Fidesz képes lenne új választói csoportokat megszólítani. Úgy fogalmazott: a párt egyre inkább saját politikai burkára támaszkodik, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban az MSZP vagy a DK is tette. A parlament működéséről Szabó Andrea azt mondta: az elmúlt tizenhat évben a törvényhozás elsősorban „törvénygyárként” működött, ahol háttérbe szorultak a valódi politikai viták. Szerinte az új parlamenti ciklusban ismét megjelent a vita szerepe, ami a nyugati parlamentáris demokráciák természetes működésének része. Hozzátette: a társadalom ugyan elszokott ettől a stílustól, de a politikai nézetek nyílt ütköztetése a demokratikus működés fontos eleme. A miniszterelnök közvetlen kommunikációjáról úgy vélekedett, hogy a folyamatos tájékoztatás a 21. századi politika természetes velejárója. Szerinte ma már világszerte megszokott, hogy a kormányfők közösségi médián keresztül is közvetlenül szólítják meg a választókat. Az új kormány első intézkedéseivel kapcsolatban Szabó Andrea úgy fogalmazott: az alkotmánymódosítások tempóját túl gyorsnak érzi, ugyanakkor megérti, hogy egyes döntések az uniós források mielőbbi megszerzése miatt sürgősek lehetnek. Azt mondta, az első száz napot még türelmi időszaknak tekinti, és szerinte csak később lehet majd megítélni, indokolt volt-e a gyors jogalkotás. A Fidesz jövőjéről szólva Szabó Andrea úgy vélekedett, a párt márkanévként súlyosan sérült, mert a közvéleményben összekapcsolódott a korrupcióval és a „maffiaállam” képével. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy egy sérült politikai brand is hosszú ideig fennmaradhat, ezért nem tartja kizártnak, hogy a Fidesz még éveken át meghatározó szereplő marad. Ugyanakkor kiemelte, hogy a Fidesz Orbán Viktor nélkül nem működőképes politikai közösség. Úgy látja, a volt miniszterelnök nem épített ki egyértelmű utódot, ezért jelenleg vezetői vákuum alakult ki a pártban. A politológus elképzelhetőnek nevezte, hogy a következő időszakban szervezeti átalakulás vagy új politikai együttműködések jönnek létre, de szerinte a következő egy év inkább kivárásról és alkalmazkodásról szól majd a Fidesz számára. A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)