● news.bsdnet.hu

„A legnagyobb tévhit továbbra is az, hogy a szabadság időpontjáról kizárólag a munkavállaló dönt. A valóságban a szabadságot a munkáltató adja ki, ugyanakkor köteles meghallgatni a munkavállaló kérését. Évente hét munkanap szabadság időpontjáról a munkavállaló rendelkezhet, a fennmaradó napok kiadásáról pedig – a törvényi szabályok betartásával – a munkáltató dönt. Gyerekes munkavállalóknál ehhez még hozzáadódik a gyerekek után járó pótszabadság” – mondta Bartók Szandra, a Niveus bérszámfejtés szakmai vezetője. A nyári hónapok különösen nagy kihívást jelentenek a cégek számára. Egyes ágazatokban ilyenkor van a legnagyobb munkaterhelés, más vállalkozásoknál pedig a nyári leállások miatt kell összehangolni a szabadságok kiadását. Nem ritka, hogy többen ugyanarra az időszakra szeretnének szabadságra menni, miközben a vállalatnak biztosítania kell a folyamatos működést. „A jól működő szabadságtervezés alapja az időben megkezdett egyeztetés. Egy előre elkészített szabadságolási terv kiszámíthatóbbá teszi a működést, és jelentősen csökkentheti a későbbi félreértéseket is. Fontos szabály, hogy a szabadság időpontját főszabály szerint legalább 15 nappal korábban közölni kell a munkavállalóval, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg” – emelte ki a szakértő. „A szabadságolás szabályai első látásra egyszerűnek tűnnek, mégis ezek okozzák az egyik legtöbb félreértést a munkahelyeken. A munkáltatók számára a nyár előtt érdemes áttekinteni a szabályokat és előre megtervezni a szabadságok kiadását. Ezzel nemcsak a jogszabályi megfelelés biztosítható, hanem a vállalat zavartalan működése és a munkavállalók elégedettsége is” – összegezte Bartók Szandra.