← Vissza

news.bsdnet.hu

A bűntény, amit nem Agatha Christie követett el – A hét számlap. Vélemény

Kiskegyed 2026-07-03 17:01
Ezekben a feldolgozásokban leginkább az 1920-as évek makulátlan atmoszférája a közös nevező, ám a nyomozók karaktere és a történetek megközelítése folyamatosan változik. Manapság aki él és mozog, megpróbál egy-egy ilyen darabot megrendezni ( Kenneth Branaghtól egészen Hugh Laurie -ig), és a brit mozi legnagyobb sztárjai is sorra vonulnak fel, hogy legalább egy epizód erejéig részesei lehessenek a feldolgozásoknak. Christie életművének tiszteletreméltó örökségét ismerve azonban fájdalmas kimondani: a Netflix legújabb, Chris Chibnall által jegyzett háromrészes kísérlete szánalmas kudarc lett. A készítőknek áthatóan fogalmuk sincs, kinek szánják az Agatha Christie: A Hét Számlap című sorozatot, a projekt egyetlen valódi célja a Netflix kínálatának mechanikus bővítése. A probléma gyökere ott van, hogy maga a forrás, az 1929-es The Mystery of the Seven Dials Christie egyik leggyengébb, legrosszabb krimije. Az írónő az úgynevezett „plutokrata korszakában” vetette papírra, amikor az amerikai folytatásos kiadási jogokért kapott hatalmas összegekért cserébe olyan kalandregényeket gyártott, amelyek a Hercule Poirot- vagy Miss Marple-történetekhez képest teljes szemétnek számítottak. Chris Chibnall forgatókönyvíró ráadásul úgy döntött, hogy ezt az alapvetően egyszerű, ponyvás cselekményt feleslegesen megbonyolítja azzal, hogy darabokra szedi és felosztja a végkifejletet. A végeredmény azonban így is nevetségesen átlátszó: a végkifejlet annyira nyilvánvaló, hogy a néző már az első epizód közben rájön a megoldásra. A felütés vizuálisan megugorja a szintet, bár meglehetősen szokványos a modern Christie-adaptációk sorában. Anglia, 1925: egy hangos, vidéki álarcosbálban találjuk magunkat. A házigazda, Lady Caterham szerepében Helena Bonham-Carter a szellemesen arisztokrata világfáradt özvegy, aki gépiesen mosolyog az érte versengő külügyminisztériumi talpnyalókra és újgazdag iparmágnásokra. A lépcsőről mindezt az intelligens és kíváncsi lánya, Bundle ( Mia McKenna-Bruce ) figyeli. Bár a sorozat hangulata és fényképezése kifejezetten jó, a cselekmény belső logikája és hitelessége másodpercek alatt omlik össze. Amikor Bundle barátja Corey Mylchrees - aki épp arra készül, hogy megkéri a kezét - meghal a lány ágyában, ugyanis ő kapta meg a szobáját a parti idejére. A sorozat itt egy olyan érzelmi hullámvasútra ül fel, ami teljesen komolyanvehetetlen. Bundle ugyan szomorú, de rezignáltan visszaköltözik a saját szobájába, majd édesanyja akarata ellenére – megmagyarázhatatlanul életvidáman – nyomozni kezd a haláleset kapcsán. A nyomozásban segítségére van egy barátja, Jimmy Thesiger ( Edward Bluemel ), miközben feltűnik a színen egy titokzatos férfi is ( Martin Freeman ), akiről a forgatókönyv még az utolsó pillanatban sem tudja eldönteni, hogy a jó vagy a rossz oldalon áll-e. A történetvezetés olyan, mint egy sablonos zűrzavar. Mintha több évtizednyi ócska csecsebecsét és közhelyet öntöttek volna össze, nekünk pedig egy turkálóban kellene átkutatni a káoszt valami használhatóért. A háromszor egy órás formátum elvileg ideális egy ekkora regényhez, itt mégis félrement a ritmus. A második rész elképesztően leül, felesleges mellékszálakkal és üresjáratokkal van tele, míg a harmadik részben a finálé és a nagy leleplezés olyan kapkodó és logikátlan, hogy a néző csak kapkodja a fejét. A klasszikus Christie-féle zseniális katarzis – amikor minden apró mozaikdarab a helyére kerül – elmarad. Marad helyette a tipikus modern akciófilmes rohanás. A The Seven Dials Mystery egy újabb elrettentő példája annak, amikor a streaming-szolgáltatók nem bíznak az eredeti mű szellemiségében, de még a saját maguk által kreált modern sötétséget sem képesek koherenssé tenni. Mia McKenna-Bruce játéka és a pazar kosztümök ugyan adnak némi felszíni csillogást a produkciónak, de a kapkodó finálé és a logikai bukfencek miatt a zseniális Christie-féle katarzis teljesen elmarad. Egyszeri, felejthető nyári tartalomnak elmegy, de a krimi királynőjének hagyatéka – és a nézők ideje – ennél sokkal több tiszteletet érdemelt volna. Végszó: A The Seven Dials Mystery nem nézhetetlen. A kosztümök pazarok, a díszletek csodásak, a fényképezés és a korabeli London hangulata nagyon élvezhető, de mint adaptáció, sajnos elvérzik. Egy újabb példa arra, amikor a készítők nem bíznak az eredeti szerző zsenialitásában, és azt hiszik, hogy Agatha Christie-t „ki kell javítani” a mai kor számára. Nem kellett volna. The Seven Dial’s Mystery (Netflix) IMDB: 6.2/10 – Egyszeri nyári szórakozásnak elmegy a hőségben.
Eredeti cikk megtekintése →