● news.bsdnet.hu

Az Euronews beszámolója szerint az uniós tagállamok pénteki ülésükön egyhangúlag megállapodtak arról, hogy Ukrajna és Moldova esetében megkezdik a hatos, „Külső kapcsolatok” elnevezésű tárgyalási klaszter megnyitását. A fejezetcsoport a külkapcsolatokat, a kül- és biztonságpolitikát fedi le, és a kevésbé vitatott szakpolitikai területek közé tartozik. A közös uniós álláspontot várhatóan július 13-án, hétfőn fogadják el, a hivatalos megnyitásra pedig másnap, egy kormányközi konferencián kerül sor. A mostani döntés azt jelzi, hogy Magyarország fokozatosan változtat korábbi álláspontján, miután Magyar Péter választási győzelmet aratott Orbán Viktor felett. A korábbi miniszterelnök évekig blokkolta Kijev csatlakozási kérelmét a kárpátaljai magyar kisebbség jogaival kapcsolatos vita miatt. Az új kormány az ukrán féllel együttműködve dolgozott a vita rendezésén – a Politico már júniusban arról írt, hogy Magyar Péter zárt ajtók mögött jelezte, zöld utat adhat a folyamatnak. Ez vezetett az első klaszter régóta várt megnyitásához június közepén. Az Európai Bizottság és Ukrajna azt szorgalmazta, hogy a nyári szünet előtt a hátralévő öt klasztert is nyissák meg egyszerre, jelezve a politikai akaratot a folyamat gyors előmozdítására. Budapest azonban belpolitikai okokból ellenállt ennek a nyomásnak – a háttérben egyébként is egyre nőtt a feszültség a Bizottság, a tagállamok és Kijev között a csatlakozás tempójáról. Az EU Tanácsának július 1-jén hivatalba lépett ír elnöksége ezért pragmatikusabb megközelítést választott: azt javasolta, hogy a klasztereket fokozatosan, egyesével nyissák meg. A módszer bevált: Magyarország a többi 26 tagállammal együtt beleegyezett a hatos fejezetcsoport megnyitásába. A döntésre Bóka János, korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter közösségi oldalán reagált, ironikus hangnemben. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok egyhangú döntése alapján július 14-én újabb fejezetcsoport nyílik meg Ukrajnával – alig egy hónappal az előző után. Ezzel a hatból már két klaszter nyitva áll Kijev előtt. Bóka szerint Ukrajna ezzel gyakorlatilag utolérte Szerbiát a csatlakozási folyamatban, Bosznia-Hercegovinát, Észak-Macedóniát és Koszovót pedig már korábban megelőzte. A volt miniszter bejegyzésének éle egyértelmű: szerinte a mostani tempó éppen azt a gyorsított eljárást valósítja meg, amelyet az új kormány hivatalosan elutasít. A gyorsított csatlakozás kérdése hónapok óta megosztja az uniót: márciusban a tagállamok , majd az Európai Parlament is nemet mondott az Európai Bizottság által felvetett gyorsított, úgynevezett fordított eljárásra, hangsúlyozva, hogy a bővítés csakis érdemalapú lehet. Bóka János bejegyzését is erre a megkülönböztetésre hegyezte ki: De nehogy valaki rosszra gondoljon. Ez nem gyorsított, hanem szigorúan érdem alapú csatlakozási folyamat… – zárta sorait iróniával a politikus. A csatlakozási tárgyalások 33 fejezetét hat tematikus klaszterbe osztják, és mindegyik megnyitásához – majd később lezárásához is – a tagállamok egyhangú döntése szükséges. Az első, „Alapok” elnevezésű klasztert rendszerint elsőként nyitják meg, de utolsóként zárják le, így a teljes folyamat még a mostani tempó mellett is évekig eltarthat. (Borítókép: Bóka János 2026. június 1-jén. Fotó: Papajcsik Péter / Index)