● news.bsdnet.hu

Látszólag legalábbis hasonló dolgok foglalkoztatják az embereket Szlovákiában, mint nálunk: miért kell élethossziglan fizetniük volt közjogi méltóságok költségeit, illetve valóban szükség van-e olyan korrupcióellenes intézményekre mint a különleges ügyészség, vagy ezek inkább báránybőrbe bújt farkasok? De az is kérdés, hogy ez hány embert érdekel valójában: ezért is bizonytalan, eredményes lesz-e a mai népszavazás. Ennek kezdeményezője a Demokraták elnevezésű, parlamenten kívüli, Brüsszel-párti törpepárt, amely összegyűjtötte a kiíráshoz szükséges 350 ezer aláírást, majd egy aranykáddal járva az országot kampányolt, hogy felhívja a figyelmet a szerinte túlságosan jól tartott politikusokra. Azt viszont nem tudta elérni, hogy a polgárok az előre hozott választások lehetőségéről is voksolhassanak. Peter Pellegrini államfő szerint egy 2021-es alkotmánybírósági döntés alapján ez alkotmányellenes. – Az előrehozott parlamenti választásokról szóló népszavazás témája Szlovákiában erősen átpolitizálódott, és elsősorban a pártok közötti politikai verseny eszközeként szolgál – mondta Branislav Dolny politológus , a pozsonyi Comenius Egyetem oktatója a TASR szlovák televízió műsorában. Pellegrini a további kérdéseket illetően sem segítette éppen elő a referendum sikerét azzal, hogy annak időpontját a nyári szabadságolások idejére tette. – Az, hogy a voksolást a nyári szabadságok idejére tűzték ki, nem volt szükségszerű döntés, hiszen akár egy héttel korábban is sor kerülhetett volna rá – mondta Juraj Hrabko szlovák politikai elemző a Ma7 dunaszerdahelyi hetilapnak , úgy vélve, csoda lenne, ha a referendum nem bukna el az érvényességi küszöbön. Szlovákiában mindössze egyetlen népszavazás, a 2003-as, az ország európai uniós tagságáról szóló volt eddig sikeres az összesen kilenc közül. A többiek az alacsony részvétel miatt elbuktak. 2023-ban például a szavazópolgárok 28 százalékának érdeklődését sem keltette fel, hogy az alkotmány módosításáról dönthet. A részvételi küszöb eléréséhez a jogosultak több mint a felének kell az urnákhoz járulnia. Az egyik feltett kérdésben a szlovákiaiak arról dönthetnek, hogy megszüntessék-e Robert Fico miniszterelnök és más állami vezetők életjáradékát. A 2024-ig csak a volt államfőket megillető privilégiumot, amely a parlamenti képviselők fizetésével egyezik meg, két éve, a kormányfő elleni merényletkísérlet után kiterjesztették a legalább két ciklust kitöltött korábbi miniszterelnökökre és házelnökökre. Ezzel egy időben a szlovákok arról is szavaznak majd, hogy újranyissák-e a korábban a súlyos bűncselekményekkel és a korrupcióval foglalkozó különleges ügyészséget, amelyet a Fico-kormány alatt számoltak fel, illetve az ugyancsak felszámolt nemzeti bűnüldöző ügynökséget, a NAKA-t, amelyet terrorelhárító központtá alakítottak. A Napunk című felvidéki lap több szlovákiai magyar véleményét is megkérdezte előzetesen. Volt, aki például úgy vélekedett, nem tartja helyesnek a miniszterelnököknek biztosított életjáradékot, ami nem is tekinthető bevett gyakorlatnak az európai országok többségében, miközben a hétköznapi embereket gazdasági megszorítások sújtják. A nyilatkozó egyúttal a különleges ügyészség és a NAKA megszüntetését a bűnüldözés gyengítésének tartja. Mindeközben a szlovák közélet továbbra is a töredezettség képét mutatja. A legújabb felmérés szerint az ellenzéki, liberális Progresszív Szlovákia kapta volna a legtöbb szavazatot, amennyiben júniusban választásokat tartottak volna, mégpedig 18,1 százalékos eredménnyel. Fico pártja, a Smer–SD a második helyen áll 17,7 százalékkal a Focus ügynökség felmérése szerint. A sok párt közül a Demokraták (4,8 százalék), az Szlovák Nemzeti Párt (4,2), a Magyar Szövetség (3,9 százalék) és a Sme Rodina (Család vagyunk, 2,8 százalék) be sem jutna a pozsonyi parlamentbe. Borítókép: A Demokraták aranykáddal kampányoltak, hogy felhívják a figyelmet a túlságosan jól tartott politikusokra (Forrás: Facebook / Demokrati)