Naiv
Demokrata
2026-07-04 07:01
Steven Spielberg pályája során visszatérő téma volt a földönkívüliek jelenléte, a rendező pedig A leleplezés napját az eddigi legfajsúlyosabb művének szánta a tematikában. És, akárcsak a korábbi hasonló filmjeiben, a hangsúly itt sem igazán az idegeneken van, hanem az embereken, jelen esetben azon, hogy miként reagálna a társadalom arra, ha kiderülne, nem vagyunk egyedül az univerzumban, csupán ezt bizonyos csoportok eddig gondosan eltitkolták előlünk. Anélkül, hogy elárulnám a történet csavarjait, a forgatókönyv sajnos már abból a szempontból is sántít, hogy a legtöbben valószínűleg egyáltalán nem úgy viselkednének, mint ahogyan a vásznon látjuk. A filmben tökéletesen egyesül mindaz, amiért Spielberget szeretni lehet, vagy olykor megmosolyogtatóan viszonyulni hozzá. Technikailag profin összerakott alkotásról van szó, jók a színészek, a cselekmény a játékidő első kétharmadában magával ragadóan zakatol, de amikor megpróbál önmagán túlmutató állításokat megfogalmazni, végtelenül pátoszos, olykor giccses eszközökkel él, és hihetetlen naivitást áraszt.