● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Krasznahorkai László nem kért a Magyar Művészeti Akadémia díjából, mert a kultúrát, ami elvileg közös menedékünk lenne, a politika önös érdekek mentén kettészakította. Addig azonban nehéz lesz elindulni a béke útján, amíg olyan emberek ülnek a legfontosabb kulturális intézményeink élén, akik maguk is kulcsszerepet játszottak ebben a megosztásban, és aktívan asszisztáltak a hazai kulturális élet átpolitizálásához – írta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár szombaton a Facebook-oldalán. Hozzátette: „Nehéz új korszakot nyitni azokkal, akik a lövészárkokat ásták, és akiknek a pozíciójuk fontosabb volt, mint a nemzeti kultúra egésze. Nekünk nem az a dolgunk, hogy megmondjuk, ki a jó művész, és ki a rossz hazafi. Ebben voltak teljes tévedésben az előző rendszer vezetői. A politika feladata, hogy garantálja a szabadságot és a méltó infrastruktúrát, amely a nemzet minden alkotóját egyformán megilleti. Szakítunk a »mi« és »ők« logikájával. Egyetlen dolog fog számítani, a teljesítmény. A politikának nem sok keresnivalója van az Olümposzon. A politika annyit tehet, hogy felszolgálja a nektárt mindenkinek, akiket a magyar nép méltónak talál rá. Ez a dolga. Nem több, és nem kevesebb.” Ismert, Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e. A Nobel-díjas író a  Facebook-oldalán azt írta: addig nem képes elfogadni a címet, amíg a magyar művészeti életre jellemző „áldatlan állapot” nem változik meg. Mint írta, mindannyian tisztában vagyunk azzal az áldatlan helyzettel, amely egy egymással hadban álló, történelmi egyet nem értéssel megvert művészeti életet jellemzi Magyarországon. Ezután felsorolt rengeteg, szakmailag a legmagasabbra tartott művészt, akik az MMA tagjai, és felsorolt rengeteg ugyanilyet, akik – mint fogalmaz – vele együtt „a másik oldalon” a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai. – Nos, ezek a nagy művészek hogy kerülhettek egymástól ekkora távolságra?!?!? Külön táborokba? Egyáltalán hogy kerültek táborokba? Nem inkább a Magyar Olümposzon kellene lenniük? Nektárt szopogatva együtt?! Nincs köztük semmi, ami összefűzi őket?!?! – teszi fel a kérdéseket Krasznahorkai. Szerinte „a választ mindannyian tudjuk. Ami összefűzi őket, az a rang, amit csak a legjobbak adhattak a magyar kultúrának. És önmaguknak.”