● news.bsdnet.hu

A 22 éves férfit és a 25 éves nőt áprilisban tartóztatták le, miután február 27-én egy TikTok-élőben csókolóztak egy autóban Banda Acehben – írja a The Independent . A felvétel gyorsan elterjedt az interneten, a felháborodott nézők pedig bejelentést tettek a helyi saríahatóságoknál. A saríabíróság eredetileg 25-25 botütésre ítélte a párt, de mivel négy hónapot előzetesben töltöttek, a büntetést 21-21 ütésre mérsékelték. Az ítéletet csütörtökön hajtották végre a Banda Aceh-i Bustanussalatin városi park színpadán, csuklyát és köpenyt viselő végrehajtók, legalább száz néző előtt. A bíróság emellett elkobozta és megsemmisítésre ítélte a bizonyítékként lefoglalt mobiltelefont és a TikTok-videót tartalmazó pendrive-ot is. Ugyanezen a napon további négy embert botoztak meg nyilvánosan online szerencsejáték és házasságtörés miatt. Aceh az egyetlen tartomány a muszlim többségű Indonéziában, ahol az iszlám jog egy változata van érvényben. A jogot 2006-ban, egy szeparatista konfliktust lezáró békemegállapodás részeként kapta meg a tartomány az ország világi központi kormányától. A szabályozást 2015-ben a nem muszlimokra is kiterjesztették, akik a tartomány lakosságának mintegy egy százalékát teszik ki. A törvény az erkölcsi vétségekért – köztük a házasságtörésért és az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatért – akár száz botütést is engedélyez. Botozás jár emellett szerencsejátékért, alkoholfogyasztásért, a nők testhezálló öltözködéséért, sőt azért is, ha egy férfi kihagyja a pénteki imát. A tartományban korábban egy helyi politikust is megbotoztak házasságtörésért – éppen azt a törvényt szegte meg, amelynek kidolgozásában maga is részt vett. A nyilvános botozás a térség más országaiban is létező gyakorlat: a szomszédos Malajziában tavaly tért vissza a büntetési forma , komoly emberi jogi vitákat kavarva. Az Amnesty International Indonesia szerint az acehi nyilvános botozás emberi jogi jogsértés, mert kegyetlen, embertelen és megalázza az emberi méltóságot – annak ellenére alkalmazzák, hogy Indonézia ratifikálta az embertelen büntetések eltörlését előíró nemzetközi egyezményt. Usman Hamid, a szervezet ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: az ilyen viselkedés helytelennek tekinthető, mert a közösségi médiát különböző korosztályok, köztük gyerekek is nézik. „De vajon olyan bűncselekmény-e ez, amiért börtön vagy egyenesen botozás jár? Ez már túlzás” – mondta csütörtökön. A helyszínen ugyanakkor akadt, aki egyetértett az ítélettel. A 22 éves Banda Aceh-i lakos, Aini Nadhirah szerint a nyilvános büntetés tanulságul szolgálhat másoknak. „Véleményem szerint ez a botozás teljesen jogos, mert figyelmeztetésként szolgál a többi acehi lakosnak, hogy legyenek óvatosabbak a közösségi média használatakor” – fogalmazott. Indonéziában egyébként az utóbbi években egyre erősödik a társadalmi elégedetlenség : a fiatalok jelentős része elégedetlen a politikai rendszerrel, miközben a kormány egyre szigorúbban lép fel az online véleménynyilvánítással szemben.