● news.bsdnet.hu

Boros Áron tegnap közzétett írásában úgy fogalmazott: a gazdaságot nem hangzatos jelszavak, hanem a tőkeáramlások rideg törvényei alapján kell értékelni, a tőke ugyanis mindig a legkisebb ellenállás irányába folyik – ha nem építenek neki korszerű medret, egyszerűen elszivárog. A vezérigazgató szerint ez a dráma zajlik most Magyarországon, és ha nem változik sürgősen a szakpolitikai gondolkodás, a hazai innováció örökre megreked a „mi lett volna, ha” szintjén. A jelenség nem új keletű: emlékeztetett rá, hogy Irinyi János 1836-ban fillérekért volt kénytelen eladni a biztonsági gyufa szabadalmát egy bécsi gyárosnak, mert Pesten nem talált tőkét a gyártáshoz, másfél évszázaddal később pedig Rubik Ernő bűvös kockájának globális profitját is brit és amerikai licenctulajdonosok aratták le. „A magyar géniusz mindig világszínvonalú volt, de a növekedés finanszírozása és a haszon realizálása rendre elszivárgott az országból” – írta a szakember, aki szerint ma ugyanez történik, csak a mesterséges intelligencia által „felhabosított” digitális üzleti világban, sokkal nehezebben észrevehető módon. A vezérigazgató a Magyar Nemzeti Bank idei adataira és Megtakarítási jelentésére hivatkozva mutatta be a tőkekiáramlás mértékét. Eszerint a magyar háztartások pénzügyi vagyona történelmi rekordot döntve megközelíti a 120 ezer milliárd forintot. Csakhogy ebből a gigantikus vagyonból már minden tizenkettedik forint – a teljes lakossági megtakarítás mintegy 8 százaléka, összesen 5500 milliárd forint – külföldi vállalatokban és eszközökben dolgozik. A külföldi értékpapírok állománya szintén csúcsot döntött. Arról, hogy a magyarok egyre nagyobb arányban külföldre viszik a megtakarításaikat , az Index is részletesen beszámolt. Boros szerint a legriasztóbb tétel a részvényeké: a magyar magánemberek már 1057 milliárd forintot tartanak közvetlenül külföldi részvényekben, vagyis a lakossági tőzsdei részvényportfólió csaknem harmada nemzetközi papírokban van. Az itthon megkeresett forintokból pár kattintással az Apple, az Nvidia vagy a Tesla következő innovációit finanszírozzák a magyarok, miközben a hazai startupok és a tőzsdére érett középcégek krónikus tőkehiánnyal küzdenek. Az elemzés szerint ez egész Európa strukturális problémája, de nálunk hatványozottan jelentkezik: a lokális részvénypiaci kereslet megteremtésében még a lengyel, a cseh vagy a román szintet sem érjük el, működő hidat pedig – a BÉT Xtend platformját leszámítva – a szabályozás sem épített a kisbefektetők és a hazai középcégek közé. Ha ez nem változik, a jövő magyar tech-alapítói is Delaware-be vagy Londonba menekítik majd cégeiket és szellemi tulajdonukat – vélekedett a bankár. A vezérigazgató felidézte, hogy Vinnai Balázs, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége elnöke egy szakmai háttérbeszélgetésen szintén arról beszélt: az európai technológiai piac drámaian le van maradva az Egyesült Államoktól, aminek egyik fő oka a tőkehiány és a befektetők túlzottan óvatos hozzáállása. A szövetség tavaszi állásfoglalása szerint kedvező tőke- és finanszírozási feltételekre, működő kockázatitőke- és startup-ökoszisztémára, valamint az angyalbefektetőknek járó célzott adókedvezményekre van szükség. Boros ehhez kapcsolódóan az „Innovációs Adókedvezmény 2027” koncepcióját javasolja: ahogy a tartós befektetési számla ezermilliárdokat tartott hazai mederben, úgy kapna a lakossági kisbefektető közvetlen szja- vagy tao-kedvezményt, ha szigorú innovációs auditon átesett, transzparensen működő magyar cégekbe fektet. Az elemzés hangsúlyozza: a végletesen szigorú szűrés az adóelkerülés kizárását szolgálná, a kedvezmény pedig nem költségvetési bevételkiesés, hanem intelligens gát és csatorna, amely a hazai vagyont a hazai értékteremtés szolgálatába állítja. A javaslat mögött az IVSZ áll, az egyeztetések a szerző szerint a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesülettel (HVCA), a Magyar Projektmenedzsment Szövetséggel (PMSZ), a Joint Venture Szövetséggel (JVSZ) és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezetésével is zajlanak. „A célunk nem lehet kevesebb, mint hogy a magyarok pénzéből végre ne egy-egy újgazdag oligarcha birtokán bóklászó zebrákat, hanem valódi, globális piacot hódító magyar unikornisokat finanszírozzunk” – zárta gondolatait Boros Áron. (Borítókép: A Váci utca Budapesten. Fotó: Robert Michael / picture alliance / Getty Images)