● news.bsdnet.hu

Cikkünk frissül! „A kormány nevében benyújtottam az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot” – jelentette be szombaton Magyar Péter. A módosítások főbb pontjai: 1. 12 éves (vagy három ciklusos) Időkorlát az országgyűlési képviselőknek. 2. A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.3. Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése. 4. Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása. 5. Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása. 6. Kevesebb sarkalatos törvény.7. Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása. 8. A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése. 9. A közpénz védelmének erősítése. 10. A vármegyék visszanevezése megyékre. 11. Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata. 12. Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás – foglalta össze a miniszterelnök. A Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét , amelyről június 27-ig várták a véleményeket . A csomag a képviselők megbízatásának időkorlátjától a köztársasági elnök azonnali leváltásáig számos érzékeny területet érint. A tervezet indoklása szokatlanul élesen fogalmaz a 2011-ben elfogadott Alaptörvénnyel szemben. Az előterjesztők szerint a több mint tizennégy éve hatályos dokumentum nem töltötte be az alkotmány feladatát: nem a közhatalom korlátja, hanem az aktuális pártpolitikai célok eszköze, nem közös értékek kifejezője, hanem a politikai harc fegyvere volt. Az indoklás szerint : az Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”. A csomag legszemélyesebb következményekkel járó pontja a köztársasági elnököt érinti, és kilenc pontba rendezték a tervezet legfontosabb intézkedéseit: A módosítás célja, hogy Magyarországon újra működjenek a jogállami garanciák: legyen valódi alkotmányos kontroll, független igazságszolgáltatás, átlátható közpénzkezelés és olyan demokratikus rendszer, amelyben a választói felhatalmazás valódi kormányzati cselekvést tesz lehetővé. Az alaptörvényi korrekciók egy része azonban szembemegy az uniós joggal, illetve a nemzetközi tendenciákkal is . (Borítókép: Magyar Péter 2026. május 19-én. Fotó: Németh Kata / Index)