● news.bsdnet.hu

A következő hetek a magyar gazdaságpolitikában szinte biztosan a költségvetésről szólnak majd, miután az év első három hónapjának adatai nagyon rosszul sikerültek. A költségvetési hiány egyszerűen azt jelenti, hogy az állam többet költ, mint amennyi adóból és egyéb bevételből befolyik hozzá. A különbséget hitelből kell pótolni. Az OTP elemzői felidézik: évekig nagyon nagy, 7-8 százalékos volt ez a lyuk a gazdaság teljesítményéhez képest, majd 2024-re sikerült 4-5 százalék közé leszorítani, majd 2025-ben 4,7 százalék volt. Ez a környező országokhoz képest átlagosnak számít. Idén viszont fordult a trend. Csak az év első három hónapjában akkora hiány keletkezett, amely az adott időszak GDP-jének 9 százalékát tette ki. Az idei év egészére nézve pedig 6,9 százalék lehet a bank jóslata szerint. Ez főleg azért történt, mert az állam kiadásai sokkal gyorsabban nőttek, mint a bevételei. A pénz jelentős része a választás előtti hónapokban ment el: Magyar Péter miniszterelnök a napokban úgy fogalmazott: uniós pénzek nélkül a hiány idén a 8 százalékot is meghaladta volna, de az EU-s forrásokkal együtt is 7 százalék felett lehet. A kormányfő korábban „kifosztott romhalmazként” írta le az örökölt költségvetést. Az OTP közgazdászai tételesen összeszámolták a nagyobb kiadásokat; az elemzést a Portfolio szemlézte. Ehhez jön még a benzinár mesterséges lefogása, az olcsón piacra dobott állami üzemanyagkészletek és az üzemanyagok adójának csökkentése – ezek együtt szintén milliárdokat visznek el. Az intézkedések együttes nettó hatása – a magasabb fogyasztási és jövedelemadó-bevételekkel korrigálva – nagyjából a GDP 2,4 százalékára rúg, amelyből mintegy 1,5 százalékpontot tesznek ki az egyszeri kiadások – összegeztek az OTP Bank közgazdászai. Van azonban egy váratlan kockázat is. Az Európai Unió Bírósága áprilisban kimondta, hogy a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett magyar adó ütközhet az uniós szabályokkal. Ha ezt a magyar bíróság is megerősíti, az államnak vissza kell fizetnie a cégektől három év alatt beszedett pénzt – ez tovább mélyítené a lyukat. Az OTP elemzői szerint 2027-ben a hiány 5,3 százalék környékére csökkenhet, részben azért, mert több idei egyszeri kiadás automatikusan kiesik a rendszerből. A logika egyszerű: az egyszeri kifizetések – például a hathavi fegyverpénz – nem ismétlődnek meg, a választási többletköltekezés megszűnik, és az államadósság kamatterhei is mérséklődhetnek. Ez a három tényező együtt automatikusan javítja a mérleget. A javulást persze fékezik az új terhek: a kétgyermekes anyák adómentessége, a 14. havi nyugdíj újabb részlete és egyes különadók kivezetése. Az új kormány saját ígéretei – köztük az iskolakezdési támogatás , a családi pótlék és az alacsony nyugdíjak emelése – szintén pénzbe kerülnek. Ezek együttes nettó hatása mintegy 0,2 százalékpont lehet, míg egy esetleges nyugdíjas-élelmiszerutalvány további 0,1 százalékponttal terhelheti a büdzsét. Nagy segítség lehet viszont, hogy idén rengeteg uniós pénz érkezhet: mintegy 6,5 milliárd euró (2300 milliárd forint) támogatás és 3,5 milliárd euró (1240 milliárd forint) kedvezményes hitel. Ezek a meglévő projektekre irányítva olcsóbb finanszírozási forrásként válthatják ki a hazai forrásokat, miközben az uniós pénzekből megvalósuló beruházások a gazdasági növekedést és az adóbevételeket is támogathatják – mutattak rá az elemzők. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, már futó projektek esetében az uniós források részben kiválthatják a hazai finanszírozást, ami javíthatja a költségvetés mozgásterét. A kormány 2027-re is vállalt új kiadásokat, de tervez spórolást és bevételnövelést is, például egy lehetséges vagyonadót. Az OTP szerint a kettő nagyjából kiolthatja egymást, bár a számításokat bizonytalanság övezi. A költségvetési kockázatokra egyébként a nagy hitelminősítő S&P is figyelmeztetett májusban. Fontos megjegyezni, hogy a Tisza-kormány új fiskális terveit a közeljövőben ismerhetjük csak meg részleteiben. (Borítókép: Magyar Péter 2026. június 29-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)