● news.bsdnet.hu

Magyar Péter miniszterelnök egy fajsúlyosnak tekinthető bejelentést tartogatott szombat délutánra, amikor is közölte, miből is áll – az egyébként hosszabb időt igénylő alkotmányozási folyamatot megelőző – új Alaptörvény-módosítás végső változata. Ismert, a nyilvánosságban immár hetek óta a módosítás legtöbb vitát generáló pontjai közt foglal helyet, hogy az aktuális államfő megbízatása megszűnne, valamint a képviselői mandátumlimit bevezetése, mely amúgy több jelenlegi ellenzéki politikust is hátrányosan érint. Most a Facebook-oldalán publikált videójában a miniszterelnök kifejtette, a módosításcsomag elemeiben min változtattak, és mi maradt az eredeti elképzelések mentén. A miniszterelnök a bejelentésében emlékeztetett arra, hogy azt ígérték, „megszabadítják Magyarországot attól a rendszertől, amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársaság intézményeit”. Azt mondta, e munka következő fontos lépése, hogy ma benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. Mint folytatta: Ezzel, 36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon. A kormányfő szavai szerint a módosítás minden egyes rendelkezése ugyanazt a célt szolgálja: azt, hogy „a magyar államot soha többé ne ejthesse senki foglyul”. Magyar felsorolta: Jelezte azt is, hogy a több tízezer véleményezés alapján számos ponton azonban módosítottak: Mint összegzett, ez az Alaptörvény-módosítás „lezárja a rombolás korszakát, és egyben ősztől egy hatalmas munka kezdődik, az új magyar alkotmány közös kidolgozása”. Úgy látja, ennek megírásában végre minden magyar részt vehet, és ezt minden magyar a sajátjának érezheti. Alkotmányt, nem alaptörvényt alkotunk – szögezte le a miniszterelnök, aki felidézte, ez az 1989-es rendszerváltás máig beteljesületlen ígérete. A kormányfő arról is szólt, hiszi, hogy „különleges időszakot élünk, egy nemzet tanulja újra, mit jelent saját kezébe venni a sorsát”. „Ezt a lehetőséget soha többé ne engedjék ki a kezükből” – kérte Magyar Péter, aki azzal zárta mondanivalóját: ez az ország, a hatalom és a leendő „Alkotmány is az Önöké lesz, amelyet a következő hónapokban együtt kezdünk el megalkotni”. A kormányfő egyébiránt közösségi oldalán már előre jelezte , a mai napon a kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. Ezt a Tisza első embere az antikorrupciós lépésekre alapozott Tisztítótűz Műveletének részeként harangozta be szűk két hete a parlamentben. A 17. Alaptörvény-módosítás főbb elemei a bejelentés előtt, eredetileg a következők lettek volna: Közvetlen előzmény, hogy a Tisza-kormány tárgyalta az Alaptörvényt módosító csomag társadalmi egyeztetésre beérkezett véleményeket, amelyből több mint 23 ezer futott be közlésük alapján. Azt már korábban is jelezte Magyar ezek nyomán, hogy a képviselői mandátumok 12 vagy 8 évre korlátozása kapcsán, hogy 95 százalék , „a nagy többség szigorítást kért, nagy változás várhatóan nem lesz”. Az e heti kormányzati tájékoztatón a miniszterelnök azt is előrebocsátotta, „még ebben a módosításban visszanevezzük a vármegyéket megyékre, a főispánokat pedig kormánymegbízottakra”, úgy érvelve, „a 21. században modern elnevezésekre van szükség”. Azzal, hogy a 8 éves miniszterelnöki mandátumlimitet már elfogadta az Országgyűlés kétharmados többséggel, Orbán Viktor soha többé nem töltheti be ezt a tisztséget – bár ezt a volt miniszterelnök sem hagyta szó nélkül: lex Orbán névre keresztelte el . Megosztom