● news.bsdnet.hu

Csodák csodája, hogy Budapesten nincs Csontváry múzeum, mert ha valaki igazán egyedi a magyar festészet történetben, ő az, ahogy Kieselbach Tamás művészettörténész is mondta róla,  „különleges, nagy és jelentős műveket, összeterelhető életművet, izgalmasan elmesélhető történetet és frenetikus látványerőt” hagyott maga után. Nincs másik Csontváry, sem utódja, de még boldog őse sem. Bár édesapjáról érdemes néhány szót ejteni, ő ugyanis ugyanolyan különleges, a többséghez nem igazodó szemlélettel élt, mint fia, csak nem alkotott. Kosztka László is gyógyszerészként dolgozott, szabadidejében viszont robbantgatott, majd csak 65 évesen végezte el az orvosi egyetemet. Mert 60 évesen éledt fel benne a gyógyítási vágy – ami persze nincs nagyon messze a gyógyszerészettől –, és mivel hosszú életű volt, még 24 évig praktizált. Csontváry a felvidéki Kisszebenben született és mivel apja neve, a Kosztka a szláv nyelvekben csontot jelent, innen ered festői neve, amit 1900-tól használt. Amikor 1880 egy októberi napján patikusként a gyógyszertár előtt üldögélt, és egy recept hátuljára rajzolgatott, isteni hangot hallott. Te leszel a világ legnagyobb napút festője. Nagyobb Raffaelnél. Ekkor az élete és a magyar festészet is új időszámításhoz/fejezethez/kalandhoz és látásmódhoz érkezett.  Ő azonban még csak most indult el, először Rómába, hogy megnézze, kit is kell túlszárnyalnia és mikor meglátta a reneszánsz festő képeit, eldöntötte, hogy festeni fog, méghozzá jobbat, mert képes rá. De ehhez a bizonytalan és bohém élethez pénz is kellett, amit csak 10 évvel később teremtett elő patikuskodással. Münchenben Hollósy Simon festőiskolájában, majd Párizsban és Itáliában tanult. 1897-től pedig már utazott és festett, festett és utazott egyfolytában: Dalmáciába, Nyugat-Európába, Egyiptomba és Palesztinába, Libanonba, Szíriába. 1905-ben állt ki a nyilvánosság elé képeivel, de semmi sikere nem volt, sőt, a legtöbben bolondnak nézték. Elkeseredett és négy évre rá már teljesen felhagyott a képzőművészeti alkotással, inkább írt, beadványokat, ötleteket. A gazdasági minisztériumnak ajánlotta például, hogy Magyarország forduljon rá a selyemhernyó tenyésztésre és akkor eljön a jó világ. De nem hallgattak a habókos festőre. Anyagilag lassacskán egyre rosszabb helyzetbe került, elveszítette hadikölcsönökbe fektetett pénzét és a Monarchia felbomlása után, a csehszlovák megszállás miatt gácsi patikája bérleti díját sem kapta meg. A magyar festészet egyik zsenije természetes - alkohol-, dohánymentes, gyümölcsökön és zöldségeken alapuló, szinte aszketikus - életmódját sem tudta már fenntartani, magányosan és szegényen halt meg 1919. június 20-án. Képeinek utóélete legalább olyan izgalmas, mint az alkotóé:  Gerlóczy Gedeon építész, a híres-nemes orvosdinasztia tagja mentette meg festményeit az enyészettől, történt ugyanis, hogy 1919-ben a Bartók Béla út 36–38. szám alatti házban, irodát keresve rábukkant egy tetőtéri műteremben az összetekert vásznakra, Csontváry képeire. Felismerte az értéket, meg is vette, restauráltatta és saját lakásában, a Galamb utcában őrizte. Élete végéig gondozta a hagyatékot, és egy önálló Csontváry-múzeum létrehozásán fáradozott. A művek közül több a pécsi Janus Pannonius Múzeumba került letétként, egy részét pedig az 1973-ban megnyílt pécsi Csontváry Emlékmúzeumban mutatták be. Gerlóczy Gedeon 1975-ös halála után az örökösök az illeték fejében lemondtak néhány műről az állam javára, amelyek a Magyar Nemzeti Galériába kerültek, például a Baalbek ( A Naplemente Baalbekben ), a Magányos cédrus és A taorminai görög színház romjai . Csontváry művészete halála után nemzetközi sikert aratott, Picasso szerényen úgy reagált képei láttán: Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak. 127 ismert alkotásának nagy része Pécsett, néhány jelentős képe a Magyar Nemzeti Galériában látható. Árveréseken ritkán felbukkanó képeit rekordárakon ütik le, 2018 decemberében 240 millió forintért kelt el Traui tájkép naplemente idején című festménye. A korábbi magyar árverési rekordot a Szerelmesek találkozása (Randevú) tartotta, 2006-ban 230 millió forintot adtak érte. Öt éve pedig a Titokzatos sziget című képe kelt el 460 millió forintért. Ha további érdekességekre kíváncsi a ma születésnapos Csontváry Kosztka Tivadarral kapcsolatban, tippelje meg a válaszokat az alábbi kvízkérdésekre! (Borítókép: Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halász című festménye. Fotó: Karip Timi / Index)