● news.bsdnet.hu

"A készpénz szerepe a lakossági megtakarításokban" címmel jelent meg tanulmány a Hitelintézeti Szemle legfrissebb, 2026. júniusi számában, szerzői Ritzl Ildikó, Száraz Anikó, Bódi-Schubert Anikó, a Magyar Nemzeti Bank szakértői. Az elmúlt évtizedekben az elektronikus fizetési módok terjedésével sokan a készpénz fokozatos, sőt teljes eltűnését jósolták. A valóság azonban a tanulmány szerint rácáfolt erre. Bár a mindennapi tranzakciók során egyre ritkábban nyúlunk bankjegyekhez, a forgalomban lévő készpénzállomány a fejlett országokban és Magyarországon is tartósan magas maradt, hosszabb távon pedig növekedett. A jelenség hátterében nem elsősorban a vásárlási célú pénzhasználat, hanem a felhalmozási célú készpénztartás áll. Különösen jól látható volt mindez a magyar gazdaság 2022 és 2025 közötti, rendkívül változékony időszakában. A hazai infláció 2023 elejére elérte a 25,7 százalékot, ami közgazdasági szempontból azt indokolta volna, hogy a lakosság a fizikai pénzt gyorsan kamatozó eszközökbe, például állampapírokba vagy más értékpapírokba fektesse, hogy mérsékelje az értékvesztést. Ehhez képest a lakossági készpénzállomány ellenállónak bizonyult, és csak meglepően kis mértékben csökkent. Amikor pedig az infláció enyhülni kezdett, a készpénzmennyiség és a betétállomány is újra növekedésnek indult. A látszólag irracionális viselkedés mögött a háztartások sajátos megtakarítási logikája áll. A Magyar Nemzeti Bank 2025 elején végzett kutatásai szerint a lakosság körében a „félretett pénz” fogalma nem egységes kategória, hanem egy hierarchikus rendszerbe, egyfajta szükségletpiramisba rendeződik. Ennek A készpénznek elsősorban a piramis alján, vagyis a biztonsági tartalékok képzésénél van meghatározó szerepe. Ennek a pénznek az elsődleges funkciója nem a hozamtermelés, hanem a likviditás: az, hogy szükség esetén azonnal hozzáférhető legyen. A háztartások jelentős része ezért racionális döntésként éli meg, hogy az elmaradt kamatok és hozamok ellenére is kézzelfogható formában tartja vagyonának egy részét. A biztonsági tartalék képzése során a hozam sokak számára egyáltalán nem szempont; a legfontosabb az, hogy a pénz otthon, kéznél legyen. Ez a tartalék a mediánbérből élők esetében nagyjából egymillió forintot jelenthet, és sokan ezt az összeget készpénzben őrzik. A fizikai pénz ebben az esetben erős érzelmi töltettel bír: csökkenti a bizonytalanságból fakadó szorongást, nyugalmat és stabilitást ad, valamint azt az érzést kelti, hogy a háztartás váratlan helyzetben is képes azonnal reagálni. Bár a lakosság tisztában van azzal, hogy a készpénzt inflációs veszteség éri, ezt a biztonságérzet érdekében sokan tudatosan vállalják. A bizonytalanság készpénzkeresletre gyakorolt hatása válsághelyzetekben különösen látványos. A 2022 tavaszán kirobbant orosz–ukrán háború első heteiben Magyarországon pánikszerű készpénzfelvételi hullám indult el. Ennek következtében alig három hét alatt közel 500 milliárd forinttal ugrott meg a forgalomban lévő készpénzállomány. Bár ezt a hirtelen sokkot az év végéig lassú korrekció követte, a folyamat egyértelműen jelezte: a külső bizonytalanság erősödése közvetlenül növeli a lakossági készpénzkeresletet. A készpénztartás rövid és hosszú távú mozgatórugói között kiemelt szerepe van az egzisztenciális fenyegetettségnek, különösen az állásvesztéstől való félelemnek. A munkanélküliségi várakozások Magyarországon a háború kitörése óta jelentősen megugrottak. Bár a lakosság félelemérzete nem érte el sem a 2008-as globális gazdasági válság, sem a koronavírus-járvány kezdeti sokkjának szintjét, fontos különbség, hogy az aggodalom azóta sem mérséklődött tartósan. Noha a munkanélküliség nem emelkedett drasztikusan, a gyors és váratlan gazdasági, társadalmi és politikai változások miatt a feszültség állandósult. Ez a fokozott bizonytalanságérzet Magyarországon a pandémia óta folyamatosan meghaladja az euróövezeti átlagot. Mindez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság továbbra is jelentős készpénztartalékot halmoz fel. A készpénz ebben az összefüggésben nem pusztán fizetési eszköz, inkáb az egyéni létbizonytalanságra adott válasz. A közbeszédben gyakran felmerül, hogy a magas készpénzállomány mögött az árnyékgazdaság , különösen az áfacsalások elterjedése áll. Ennek kétségtelenül van szerepe, az adatok azonban nem támasztják alá, hogy ez lenne a lakossági készpénzfelhalmozás fő magyarázata. A 2014 és 2022 közötti időszakban, amikor a készpénzkereslet a legintenzívebben bővült, az áfarés — vagyis az adóelkerülés egyik fontos mutatója — éppen csökkent. Bár 2023-tól ismét növekedésnek indult a feketegazdaság, a készpénzfelhalmozás korábbi robbanásszerű ütemét nem ez a tényező hajtotta. A tartósan magas készpénzállomány mögött sokkal inkább az egyéni bizonytalanság, a biztonságkeresés és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll. A Magyar Nemzeti Bank felmérései ezt a lakossági gondolkodást részletesebben is megvilágítják. A válaszadók jelentős része a készpénzt a mindennapi kiadások fedezésére és váratlan helyzetek kezelésére tartja otthon. Az egyik felmérés szerint a válaszadók 66,7 százaléka a napi kiadások miatt, 61,6 százaléka pedig váratlan helyzetekre szánt biztonsági tartalékként őriz otthon készpénzt. Klasszikus értelemben vett megtakarításként már csak 35 százalékuk tekint a magánál tartott bankjegyekre. Egy másik megközelítés szerint az emberek 82 százaléka valamilyen váratlan helyzetre felkészülve tart otthon készpénzt, iskolai végzettségtől és jövedelmi helyzettől függetlenül. A megtakarítási piramis második szintjén a konkrét célokra félretett összegek állnak. Ilyen lehet például a nyugdíjcélú megtakarítás, az egészségügyi kiadásokra való felkészülés vagy az ingatlanvásárlás. Ebben a kategóriában már fontosabbá válik az értékállóság, a költséghatékonyság és a hozam is. Ugyanakkor a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság miatt sokan ezeket az összegeket is készpénzben gyűjtik egy bizonyos határig, mielőtt például állampapírba vagy más megtakarítási termékbe fektetnék. A piramis csúcsán a hosszú távú befektetések állnak. Ez az a szint, ahol a háztartások már a pillanatnyi és középtávú szükségleteiken felüli szabad tőkéjüket igyekeznek fialtatni. Itt a készpénz szerepe gyakorlatilag megszűnik: a megtakarítók a magasabb hozam reményében hajlandók lemondani a pénz azonnali hozzáférhetőségéről, és inkább befektetési termékeket választanak. A gazdasági, egészségügyi vagy társadalmi bizonytalanság azonban gyorsan átrendezheti ezt a struktúrát. Válsághelyzetekben a lakosság többsége azonnal növelni kezdi készpénzkészletét, akár más megtakarítási formák rovására is. Különösen figyelemre méltó, hogy sokan még magas infláció idején is inkább gyarapítanák az otthoni tartalékaikat. Bár ez első pillantásra észszerűtlen döntésnek tűnhet, a hátterében a növekvő kiszámíthatatlanság áll: a biztonságérzet iránti igény olyan erős, hogy a lakosság inkább elfogadja a pénzromlásból fakadó veszteséget, csak hogy kézközelben tudhassa megtakarításai egy részét. Ezt az óvatos magatartást a makrogazdasági adatok is alátámasztják. A magas infláció időszakában átmenetileg csökkent ugyan a forgalomban lévő készpénz reálértéke, a drágulás mérséklődésével azonban megkezdődött a készletek gyors visszatöltése. Ennek eredményeként 2025 közepére a készpénzállomány jelentősen meghaladta a 2021 végi szintet. Mindez azt mutatja, hogy az otthon tartott pénzhez való ragaszkodás nem véletlenszerű, hanem tudatos védekezési mechanizmus. A magas infláció időszaka arra is rávilágított, hogy a különböző megtakarítási formák között nem egyforma az átjárhatóság. A magyarok sokkal gyorsabban és nagyobb arányban vonták ki a folyószámláikon tartott, látra szóló betétjeiket, hogy azokat állampapírokba vagy más értékpapírokba csoportosítsák át, mint amilyen ütemben az otthon őrzött bankjegyekhez nyúltak. Vagyis a bankszámlán lévő összegek és az értékpapírok között jóval könnyebb az áramlás, mint az otthon tartott készpénz és a befektetések között. A készpénzben őrzött biztonsági tartalék külön kategóriát képez a háztartások pénzügyi gondolkodásában. A készpénzhasználatot pszichológiai tényezők is erősítik. Sokan úgy vélik, hogy fizikai formában könnyebb egy adott célra takarékoskodni, mert a kézzelfogható pénz elköltése nagyobb veszteségérzetet vált ki, mint az elektronikus fizetés. Ez a készpénzt az önkontroll eszközévé is teszi: aki látja és fizikailag is érzékeli a félretett összeget, nehezebben nyúl hozzá. A pénzintézetekkel szembeni bizalmatlanság szintén meghatározó tényező. A válaszadók közel felét motiválja valamilyen formában ez a bizalmatlanság a készpénz felhalmozására. Ennek oka lehet a túlzottnak tartott banki költség, a pénzügyi termékekkel kapcsolatos ismerethiány, az átláthatóság hiánya, vagy az az általános félelem, hogy válsághelyzetben a betétesek nem jutnak hozzá a pénzükhöz. A gyakorlati szempontok sem elhanyagolhatók. Az emberek több mint negyede azért is gyűjt otthon készpénzt, mert nincs a közelében bank- vagy postafiók. A pénzügyi infrastruktúrához való hozzáférés tehát közvetlenül befolyásolja a készpénztartási szokásokat. A pénzhasználat területi és jövedelmi különbségeket is mutat. Bár az elektronikus fizetések térnyerése folyamatos, a készpénzes vásárlások aránya erősen összefügg a jövedelmi és földrajzi adottságokkal. A magasabb átlagkereset jellemzően a fizikai pénzhasználat visszaszorulásával jár együtt, míg az alacsonyabb jövedelmű vagy pénzügyi szolgáltatásokkal gyengébben ellátott térségekben erősebb marad a készpénz szerepe. A felhalmozott készpénz egy része ráadásul nem forintban, hanem valutában jelenik meg. A háztartások egy része főként euróban vagy dollárban tart otthon pénzt, amivel a forint esetleges gyengülésével kapcsolatos félelmeit igyekszik mérsékelni. Ez is azt mutatja, hogy a készpénztartás mögött nem kizárólag tranzakciós megfontolások állnak, hanem a gazdasági környezettel kapcsolatos bizalmi és stabilitási félelmek is. Mindezek alapján a magyar lakosság készpénzhez való ragaszkodása nem magyarázható egyszerűen pénzügyi ismerethiánnyal vagy megszokással. A háztartások döntő többsége az otthon tartott pénzre biztonsági tartalékként tekint, amelynek azonnali hozzáférhetősége még magas infláció mellett is felülírja a hozamveszteségből eredő hátrányokat. A készpénz ebben az értelemben pszichológiai biztosíték, amely a bizonytalanság kezelését szolgálja. Ahhoz, hogy az otthon őrzött, felhalmozott összegek nagyobb arányban bekerüljenek a gazdaság vérkeringésébe és hozamot termelő befektetésekké váljanak, a tanulmány szerint önmagában a pénzügyi edukáció nem elegendő. Szükség van a gazdasági-társadalmi kiszámíthatóság javítására, a pénzügyi intézményrendszerbe vetett bizalom elmélyítésére, az átláthatóbb és megfizethetőbb pénzügyi szolgáltatásokra, valamint arra, hogy a lakosság kevésbé érezze fenyegetőnek a jövőt. Amíg a gazdasági bizonytalanság, az állásvesztéstől való félelem és az intézményi bizalmatlanság fennmarad, addig a lakosság jelentős része hajlandó lesz megfizetni a készpénztartás árát — még akkor is, ha ez az ár az infláció miatt elveszített hozamokban és csökkenő vásárlóerőben jelentkezik. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ