● news.bsdnet.hu

Üdvözlendőnek tartja az ügynökakták körüli társadalmi egyeztetést a Híradónknak nyilatkozó politikai elemző. Szerinte a hozzászóló szakértők akár építő javaslatokat is megfogalmazhatnak. A dokumentumok nyilvánosságra hozatalát Magyar Péter október második felére ígérte. Katona Csaba történész szerint ez a folyamat szigorú kritériumokhoz kötött. Szondi Vanda kormányszóvivő csütörtökön jelentette be, hogy a kormány a rendszerváltás előtti titkosszolgálati tevékenységek teljes feltárásáról tárgyalt. „A kormány döntése alapján az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén, 2026. október 22-én hozzáférhetővé válnak az úgynevezett 6-os karton és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai” – mondta. Az ügynökaktákról szóló kormányhatározat azóta a Magyar Közlöny ben is megjelent. Ebben a kormány felhívja az irányítása alatt álló közigazgatási szerveket, hogy minden, a kezelésükben lévő, 1990. április 8. előtt keletkezett iratot adjanak át a közlevéltárnak vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Szondi Vanda arról is beszélt, hogy a javaslat védi az érintettek személyes adatait. „A javaslat kizárja pl. a személyi azonosító nyilvánosságra hozatalát és védi az olyan, különösen érzékeny adatokat, mint az eü.i állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. A megfigyeltek, az áldozatok és a harmadik személyek adatait anonimizálni kell minden olyan esetben, ahol ez indokolt” – fogalmazott. Katona Csaba szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a történészek számára ezek az akták már korábban is kutathatóak voltak. „A legtöbb irat, amiről beszélünk, igazából azokról szól, akiket megfigyeltek. Tehát, amikor arról beszélünk, hogy ügynökakták, és nyilvánosságra hozni, akkor azért nagyon komoly történész illetve morális felelősség, hogy ne azokat az embereket, ne azoknak az embereknek a dolgait teregessük ki, akiket a kommunista állam megfigyelt” – fogalmazott Híradónknak a történész. A szakértő hozzátette: a hálózatba beszervezett személyek nagy részéről nem maradtak fenn iratok. Éppen ezért a nyilvánosságra hozatalnak szigorú kritériumoknak kell megfelelnie. „Előfordulhat az, hogy egy személy korábbi tevékenységének még ma is vannak nemzetbiztonsági vonatkozásai vagy kockázatai, tehát arra gondolok, h ha vki nemzetközi tevékenységet végzett, abban vettrészt ügynökként és ez ma nyilvánossára kerül, az azért előforduhat, hogy ez bilaterális kapcsolatokban ma is kiválthat valamiféle érzékenységet. Ez az egyik szempont, a másik, az érzékeny személyes adatoknak a kérdése” – mondta Katona Csaba. Az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról társadalmi egyeztetés indult. Ezt a Híradónknak nyilatkozó politikai elemző örvendetesnek tartja, annak ellenére, hogy szerinte a társadalom nagy többségének erre a szakkérdésre nincs kellő rálátása és nem ismeri a részleteket. Ennek ellenére szerinte elképzelhető, hogy sok szakértő is hangot ad így a véleményének. Mihálffy Gergely politikai elemző szerint a társadalmi egyeztetés nek lehet gyakorlati haszna is. „Mondjuk jogászok esetleg hozzászólnak és akár konkrét, érdemi, normaszövegszerű javaslatokat is tudnak tenni, tehát a kormány, ha jól csinálja a dolgát, akár olyan javaslatokat is meg tud nézni, amelyekre mondjuk nem gondol, de javíthatnak a törvénytervezet minőségén. Úgyhogy én ezt alapvetően jó dolognak tartom. Csodát ne várjunk tőle, de ahhoz segíthet, hogy jobb színvonalú törvények szülessenek” – fogalmazott. A most közzétett dokumentumok július 11-ig véleményezhetők a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu e-mail címen. Magyar Péter ígérete szerint pedig az ügynökaktákat október 22-én kezdik el nyilvánosságra hozni.