● news.bsdnet.hu

A cselekvés képessége csodálatos kincs és hatalmas erő, amelyért minden nap hálát kellene adnunk a Teremtőnek. Egy hivatás gyakorlása, a kert gondozása vagy akár egy étel elkészítése örömöt okoz nekünk és másoknak, kiteljesíti életünket, értéket teremt – ha jól csináljuk, amit csinálunk. Egész kultúránk ezen alapul. Elég elmennünk egy helytörténeti múzeumba, vagy fellapozni egy művészettörténeti albumot, és hamar ráébredünk, micsoda hanyatlás következett be ezen a téren az elmúlt pár száz évben, a „felvilágosodás” és a „fejlődés” hangzatos jelszavai ellenére. Ahogy Brian Keeble írta, a lesajnált és megvetett tradicionális kultúrákban „a műveltség, a hit, a hivatás, a megélhetés, a szépség és a hasznosság olyan fokú egységet alkotott, amelynek elérése számunkra nyilvánvalóan lehetetlen.” Valami nagyon nagy baj van tehát a cselekvéssel, illetve velünk – és ez a „baj” összefügg azokkal a válságokkal, amelyeket az élet más területein tapasztalunk, például a társadalom szétzilálódásával, az emberi kapcsolatok és a természethez való viszony megromlásával. Kevesen mernek a probléma mélyére ásni, és mondjuk a kapitalista (vagy szocialista) életfelfogás, a gazdaság-uralom vagy a modern technika súlyosan Isten- és emberellenes voltára rámutatni. Üdítő példa erre Jean Hani könyve, az  Isten mesterségei , amely nemrégiben újra megjelent a Sursum Kiadónál. A fordító Kocsi Lajos, aki nem mellesleg az   Ars Naturae  folyóirat főszerkesztője – a folyóiratban az elmúlt tizenöt évben számos tanulmány foglalkozott ugyanezzel a témával, az emberi cselekvés, művészet és kultúra szellemi alapjaival, többezer oldalnyi terjedelemben (ennek a jegyében áll a tavaly indult   Ars et Viriditas kezdeményezés is). Mind a könyv, mind a folyóirat kiindulópontja az emberi tevékenység hagyományos felfogása, amelyet a klasszikus antikvitás és a kereszténység is vallott és vall. Eszerint minden alapvető mesterség  művészet , amely isteni mintát követ – Isten teremtésének folytatása és kiterjesztése az emberi világban, illetve saját életünkben. Ahogy Jean Hani írja a könyv bevezetőjében, az Eucharisztia szentségére is utalva: A szerző ennek illusztrálására – és hogy fogódzót nyújtson számunkra, hogyan tudjuk tevékenységeinket megszentelni – tizenöt mesterség szimbolikus értelmét mutatja be, a  Szentírás alapján: író, orvos, katona, fazekas, takács, építész és kőműves, ács, hajós és pásztor, halász és vadász, kertész, földműves és szőlőműves. Az Atya vagy Krisztus a bibliai példázatokban sokszor e mesteremberek alakját öltve jelenik meg előttünk, és ezek azok a hivatások, amelyek még a mai technicizált korban is az életet adják számunkra: tudást, egészséget, biztonságot, ruhát, eszközt, házat, ételt. A könyv talán legfőbb értelme azonban nem annyira a bibliai szimbólumok „megfejtése”, mint inkább maga a  szimbolikus látásmód , amelyet a szerző, ezt nyugodtan mondhatjuk, mesteri szinten gyakorol. Ez sokszor több és mélyebb, mint a racionális értés – ha elsajátítjuk, a legegyszerűbb hétköznapi tevékenységek és tárgyak is új színben tűnnek fel előttünk, Istenhez vezető „kis misztériumok” lesznek számunkra, ahogy azt Horváth Róbert kifejtette tavaly megjelent  zseniális könyvében . Az  Isten mesterségei nem hallgatja el azt sem, mennyi mindent veszítettünk ezen a téren, és mennyi feladat áll előttünk, főként belső, szellemi értelemben. De elkeseredésre semmi ok, nem vagyunk magunkra hagyva, hiszen Krisztustól tudjuk: „Az én Atyám mindmáig munkálkodik, és én is munkálkodom.” (Jn 5,17) Jean Hani: Isten mesterségei. Bevezetés a munka spiritualitásába. 2. kiadás. Gödöllő, 2026, Sursum Kiadó ***