● news.bsdnet.hu

A forint az euróval szemben a 353,4-es szinten fejezte be a hetet, a dollárral szemben pedig 309 alá erősödött. Arról kérdeztük a szakértőket, milyen események rángatták a forintot a héten, és mire érdemes figyelni a következő napokban. A hét első fele még nem sok jóval kecsegtetett a forintnak. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a kezdeti gyengülést az olajárak emelkedése, valamint az itthoni költségvetéssel kapcsolatos kedvezőtlen hírek magyarázták. Rodic Ádám, az MBH makrogazdasági elemzője az Indexnek arról beszélt, hogy a hazai fizetőeszköz hétfőn még 354 forint alatt mozgott az euróval szemben, csütörtök délutánra azonban 356 fölé gyengült – és ezen a kedvező keddi hazai adatok, a vártnál nagyobb külkereskedelmi többlet és a csökkenő termelői árak sem tudtak érdemben segíteni. Szerdán megérkezett az eurózóna júniusi inflációs adata is: a várt 3,0 helyett 2,8 százalékon alakult a pénzromlás üteme az előző havi 3,2 százalék után, amire a forint minimális erősödéssel reagált. Az igazi fordulatot azonban a csütörtöki amerikai munkaerőpiaci jelentés hozta el. A mezőgazdaságon kívüli új álláshelyek száma mindössze 57 ezer volt júniusban, ami a piaci várakozásoknak nagyjából csak a fele – ráadásul a májusi adatot is mintegy 50 ezer fővel lefelé módosították. Rodic Ádám szerint – bár a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra mérséklődött –, a piac elsősorban a foglalkoztatás lassulását árazta, ennek nyomán pedig csökkentek a Fed további kamatemelésével kapcsolatos várakozások. A dollár látványosan gyengült, a forint pedig új lendületet kapott: a reggeli 356 feletti szintről 354 környékére erősödött vissza az euróval szemben, péntekre pedig folytatódott a menetelés. Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője szerint a magyar deviza a hétfői nyitáshoz képest az euróval szemben 0,2, a dollárral szemben 0,7 százalékos erősödéssel zárhatta a hetet. A forint egyébként hónapok óta kiemelkedően teljesít, május végén négyéves csúcsa közelébe erősödött az uniós forrásokról szóló megállapodás hírére. A hétvége még feszült hangulatban telt a Közel-Keleten: az Egyesült Államok és Irán között éles szóváltás és kölcsönös támadások zajlottak, mielőtt a felek megállapodtak volna ezek leállításáról. A konfliktus átmeneti kiéleződése fennakadást okozott a Hormuzi-szoros forgalmában, ami a hét elején felfelé tolta az olajárakat. A geopolitikai hullámvasútról korábban is beszámoltunk: májusban egyetlen nyilatkozat is elég volt ahhoz, hogy elszabaduljanak az árfolyamok. A hét második felében aztán fordult a trend: az Egyesült Arab Emirátusok napi 3,9 millió hordóra növelte exportját, vagyis a szoroson áthaladó forgalom már megközelítette a korábbi szintet, így a Brent hordónkénti ára péntek délután 71 dollár felett állt a heti nyitó 73 dollár után. Regős Gábor szerint a mostani árszint a piac részéről optimizmusra vall, hiszen nincs messze a háború előtti 60–65 dolláros szinttől – annak ellenére sem, hogy a béke egyelőre instabil, a térség infrastruktúrája sérült, az elmúlt hónapok kínálathiányát pedig részben a tartalékokból fedezték, amelyek újratöltése növelni fogja a keresletet. A földgáz ára ugyanakkor az olajjal ellentétes irányba mozgott: a holland tőzsdén a heti 41,5 euróról 45 euró/megawattóra környékére drágult az energiahordozó. A magyarázat az Európa-szerte tomboló hőségben keresendő, amely megnövelte a villamosenergia-igényt, miközben a gáztározók töltöttsége is elmarad a sokéves átlagtól. A hazai részvénypiacnak kifejezetten jót tett a nemzetközi hangulatjavulás. A BUX index a héten szolid emelkedést mutatott, amivel pénteken meg is döntötte historikus rekordját – emelte ki Regős Gábor. A csúcsdöntés nem korlátozódott az indexre: az OTP is meghaladta valaha volt legmagasabb szintjét, a bankpapír a BUX-hoz hasonlóan 2 százalék körüli pluszt tudott felmutatni. A hét sztárja azonban a Mol volt, amelynek árfolyama mintegy 6 százalékkal emelkedett. A kép ugyanakkor nem volt teljesen egységes: a Magyar Telekom és a Richter értéke kismértékben csökkent. A tőzsdei szárnyalás és a forint ereje ugyanannak az éremnek a két oldala – bár az erős deviza nem mindenkinek jó hír, az exportőröknek már most komoly fejfájást okoz, és a CIB elemzői szerint bizonyos szint felett már a magyar gazdaságnak is árthat. Arra a kérdésünkre, hogy mi mozgathatja a forintot a következő napokban, a szakértők viszonylag nyugodt hetet vetítettek előre. Regős Gábor szerint a legfontosabb a kedden megjelenő júniusi hazai inflációs adat lesz: bár a jegybank előre beharangozta a júliusi és augusztusi kamatcsökkentést, egy meglepetés még befolyásolhatja a várakozásokat. Májusban az infláció a várakozások alatt, 1,8 százalékon alakult, és a közgazdász arra számít, hogy júniusban is hasonló szinten maradhatott – az erős forint, az alacsony inflációs várakozások és a mérséklődő külső infláció is a pénzromlás gyorsulása ellen szól. Hétfőn ipari és kiskereskedelmi adatok érkeznek itthonról, szerdán pedig a lengyel és a román jegybank is kamatdöntést tart: előbbi esetében a 2,5 százalékra csökkenő infláció miatt a szigorítás veszélye már elmúlhatott, utóbbinál viszont a 10,9 százalékos pénzromlás mellett lazításra nincs mozgástér. Aradványi Péter ehhez hozzátette: az iráni háború lezárásával kapcsolatos fejlemények mellett a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyve is megjelenik, ami szintén mozgathatja a devizapiacokat. Az Equilor elemzője szerint az euró-forint árfolyamában a 350–360-as, a dollár-forintéban a 300–315-ös tartomány lehet bejárható. A lényegesebb kérdés, hogy mi lesz hosszú távon – ahogy Rodic Ádám fogalmazott: „A következő hetekben továbbra is meghatározó lehet, hogy valóban lassul-e az amerikai gazdaság, és ezzel együtt enyhül-e a Fedre nehezedő, kamatemeléssel kapcsolatos piaci nyomás, ami a forint számára is kedvező környezetet teremthet.” (Borítókép: Képünk illusztráció Fotó: Witthaya Prasongsin / Getty Images)