● news.bsdnet.hu

A naptejről hallhatunk jót és rosszat is, de tény, hogy gyerekkorunkban nem tulajdonítottak neki ekkora jelentőséget. Az emberek többnyire a barnaságot helyezték előtérbe, a fényvédelem másodlagos dolog volt, ez azonban mára erősen átalakult . De vajon tényleg a naptej az egyetlen megoldás, ha a bőrünk védelméről van szó, vagy használnak a különböző diéták, vagy házi praktikák is? A fényvédelem szükségességét a szakemberek egyértelműen az UV-védelem miatt javasolják. Ahhoz azonban, hogy értsük, miért is olyan fontos ez, érdemes egy kicsit megismerkedni az UV-sugárzás hatásaival. Alapvetően két UV-tartománnyal szokott „foglalkozni” a közélet. Az UVB elsősorban a bőr felszíni rétegeiben okoz leégést és közvetlen DNS-károsodást, míg az UVA mélyebbre hatolva a kötőszöveti rostokat bontja , és a kollagén szerkezetének károsításával gyorsítja a bőr öregedését. A két tartomány együtt felelős a fotóöregedésért (vagyis a napfény által kiváltott korai bőröregedésért) és a bőrdaganatok kialakulásának kockázatáért . Az UV-sugárzást egyértelműen a bőrrák kialakulásának legnagyobb kockázati tényezői között tartja számon a tudomány. A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között . Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre . Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között . Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre . Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. Az elmúlt ötven évben az UV-terhelés változása nem volt egyenletes, de több kutatás is kimutatta, hogy bizonyos térségekben nőtt a felszínt elérő UVB sugárzás mennyisége. Ennek egyik fő oka az ózonréteg vékonyodása volt, amely különösen az 1980-as években vált látványossá: ez volt az Antarktisz felett kialakuló ózonlyuk. Bár a Montreali Jegyzőkönyv óta az ózonréteg lassú regenerációja megkezdődött, a teljes helyreállás még hosszú évtizedeket vehet igénybe. Ezzel párhuzamosan természetesen a klímaváltozás is hatással volt az UV-sugárzás földfelszíni intenzitására. Az ugyanis hatással van a felhőzetre, annak kialakulására és vastagságára, így pedig arra is, mennyi UV-sugárzás éri el a bőrünket. Ennek megfelelően, bár ezt nem igazán érezzük, a napsugárzás terhelése a szervezetünkre nézve jelentősen emelkedett az utóbbi évtizedekben. Az, hogy a bőrünknek szüksége van védelemre – a fentiek alapján – már nem kérdés, az azonban, hogy erre valóban a naptej lenne a legalkalmasabb, sokak számára nem olyan egyértelmű. A naptejekkel kapcsolatban az egyik leggyakrabban visszatérő tévhit, hogy károsítják a bőrt. Ezt azonban a jelenlegi tudományos bizonyítékok nem támasztják alá. A fényvédők hatóanyagait széles körű toxikológiai és klinikai vizsgálatok alapján engedélyezik, és megfelelő használat mellett teljesen biztonságosak. Szintén elterjedt elképzelés, hogy a naptej jelentősen akadályozza a D-vitamin termelődését. Ez a tévhit úgy hamis, hogy igaz. Az UVB sugarakat ugyanis a naptej valóban megakadályozza a „feladatukban”, vagyis a naptej rendszeres, egész testfelületen történő alkalmazása hatással lehetne a D-vitamin képződésére, de ez egyáltalán nem életszerű. Már pár perc napsugárzás is elegendő ahhoz, hogy a vitamin előállítása megtörténjen , vagyis, ha csak reggel kimegyünk a kertbe vagy az erkélyre, már megdőlt a fényvédő „káros” hatásának mítosza. A jelenlegi kutatások alapján nem ismert olyan módszer, amely a naptejet teljes mértékben kiválthatná, miközben ugyanazt a széles spektrumú UV-védelmet biztosítja. Sokan úgy gondolják, ha a bőrük lebarnul, az már elegendő védelmet jelent, ez azonban nem igaz. A barnulás önmagában nem védelmi mechanizmus, tulajdonképpen a bőr segélykiáltása, mely az „őt” érő károsodásra hívja fel a figyelmet. Sokan esküsznek a megfelelő táplálkozásra vagy különféle „bőrfelkészítő” praktikákra, mint a kókuszolaj, vagy a fent is említett megfelelő barnaság, melyet szoláriumban igyekeznek elérni. De ezek sajnos a tudományos bizonyítékok alapján hatástalanok. Sőt, utóbbi, vagyis a szolárium használata még a bőrrák kialakulásának esélyét is jelentősen megnöveli. Az egyetlen, ami igazán hatásos lehet a fényvédelemben, ha nem szeretnénk naptejet alkalmazni, az a fizikai fényvédelem, vagyis az, ha árnyékban maradunk, vagy megakadályozzuk, hogy a napfény közvetlenül elérje a bőrünket (például hosszú ujjú pólóban és hosszúnadrágban vagyunk nyáron, kalappal a fejünkön). De az igazán hatékony védelem a két lehetőség, vagyis a fizikai védelem és a naptej együttes alkalmazásával érhető el. Érdemes betartani az ajánlást: 11 és 4 óra között ne tartózkodjunk a napon, és rendszeresen használjunk naptejet, hogy megóvjuk a bőrünket. Ázsiában már nemcsak magas faktorszámú naptejjel, hanem érdekes ruhadarabokkal is védekeznek a leégés ellen. Elveszett harmónia Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől. Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában! hirdetés