● news.bsdnet.hu

Heteken belül megszavazhatja a parlament az Alaptörvény módosítását. 2026. július 5., 10:27 Szerző: Kerekes Richárd A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön! Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosságra hozta az Alaptörvény 17. módosításának részleteit, amelyet a kormány nevében terjesztett az Országgyűlés elé. A csomag egyszerre érinti a köztársasági elnök jogállását, a képviselők mandátumának időkorlátját, az alkotmánybírák és bírósági vezetők megbízatási szabályait, valamint a vármegye-megye kérdést is A miniszterelnök egy Facebookon közzétett videóüzenetben és részletes bejegyzésben ismertette, milyen irányba módosítaná a jelenlegi Alaptörvényt. A tervezet szerint az új köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre, az államfő jelenlegi megbízatása pedig megszűnne. A csomag része az országgyűlési képviselők három ciklusra korlátozott mandátuma, ami 12 évet jelent, valamint a „ vármegye ” elnevezés kivezetése, és az új vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása is. A miniszterelnök a kormány nevében benyújtott javaslatot az úgynevezett „Tisztítótűz művelet” következő lépéseként mutatta be, arra hivatkozva, hogy az állam foglyul ejtését szolgáló intézményi berendezkedést akarja lebontani. A tervei szerint az Alaptörvény módosítása lezárná azt a korszakot , amelyben – megfogalmazása szerint – az előző rendszer a jogállami keretek gyengítésével, sarkalatos törvények tömegével és hosszú távra bebetonozott pozíciókkal épített ki túlhatalmat. A javaslat egyik leginkább látványos eleme a köztársasági elnöki posztot érinti: a jelenlegi államfő mandátuma megszűnne, az új elnököt pedig az Országgyűlés választaná meg az alkotmányozási folyamat végéig , de legfeljebb öt évre. Magyar Péter azzal indokolta ezt, hogy szerinte Magyarország legfőbb közjogi méltósága nem lehet olyan személy, aki korábban aktívan részt vett a jogállam leépítésében. A mostani elnököt alkotmánybírói és Alkotmánybíróság-elnöki múltja, valamint köztársasági elnöki tevékenysége miatt bírálta, azt állítva róla, hogy kulcsszerepe volt az előző hatalom berendezkedésében. 2026. július 2., 15:30 Kormányszóvivői sajtótájékoztatót tart Magyar Péter. Kerekes Richárd 2026. július 2., 10:51 Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be szerdán este, hogy 100 000 forintos iskolakezdési támogatást nyújt a kormány részben pénz, részben utalvány formájában.  A támogatásra azok a családok lesznek jogosultak, amelyek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. Emellett megkapják a támogatást az emelt összegű családi pótlékra jogosult, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek, továbbá a Dobbantó programban és a Műhelyiskolai képzésben részt vevő fiatalok is. 168 2026. július 2., 09:44 Több minisztériumból is megerősítették, hogy a távozó politikusok már megkapták a hathavi végkielégítést és nem ajánlják fel jótékony célra. Kabai Laura A módosítás csomag másik hangsúlyos pontja az Országgyűlés működését érinti. A tervezet három ciklusra, összesen 12 évre korlátozná egy képviselő mandátumát , a jelenlegi képviselőkre azonban nem vonatkozik visszamenőleg a szabály, az csak a következő választástól érvényes. A miniszterelnök szerint ez a lépés a politikai megújulást szolgálja, azt az üzenetet közvetítve, hogy a képviselői mandátum nem életre szóló „hitbizomány”, és hosszú távon senki sem építhet ki tartós személyes uralmat a parlamentben. Szintén érinti a csomag az igazságszolgáltatás alkotmányos kereteit. Az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítése mellett visszaállítanák több korábbi jogkörét, amelyeket a miniszterelnök szerint az előző kormányzat korlátozott. A tervek szerint 70 éves korhatár t vezetnének be az alkotmánybíróknál, megbízatásuk idejét pedig egyes elemzések szerint rövidebbre szabnák , az újraválasztás lehetősége nélkül. A bírói önigazgatást erősítő lépések között szerepelne, hogy a Kúria és az Országos Bírói Hivatal elnökét a bírói kar meghatározó szereppel választhatná, és visszahívást is kezdeményezhetne, ezzel csökkentve a politikai befolyás terepét. A gazdasági és közpénzügyi területen is jelentős módosításokat vázolt fel. Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal , ezzel kapcsolatban Magyar Péter így fogalmazott: A tervezet a közpénz védelmét érintő szabályokat is szigorítaná, a Költségvetési Tanács vétójogát ugyanakkor kivezetné, mondván: a kormányzás felelősségét nem lehet más, kevésbé számon kérhető szereplőkre hárítani. Szimbolikus, de szélesebb közönség számára is könnyen érthető elem a vármegye elnevezés kivezetése, és a megye szó visszaállítása. A kormányfő szerint a modern közigazgatás feladata nem az, hogy történelmi jelképekből építsen uradalmi rendszert főispánokkal és vármegyékkel, ezért a korábbi terminológiát elhagynák. Ezzel párhuzamosan megszűnne az önálló Országgyűlési Őrség intézménye is, a rendészeti feladatokat egységes rendszerben szerveznék újra. Magyar Péter azt hangsúlyozta, hogy az alaptörvény-módosítás előtt széles társadalmi egyeztetés zajlott, amelyben szakmai és civil szervezetek is részt vettek. Kiemelte, hogy a konzultáció nem járt jelentős állami költéssel, szemben az előző kabinet kommunikációs kampányaival, és többször utalt arra, hogy az új alkotmány kidolgozását ősszel nyitott, részvételi folyamatként képzeli el. Megfogalmazása szerint az a cél, hogy olyan alkotmány szülessen, amelyet az ország egésze sajátjának tekint, és amelyben a „nemzet magára ismer”. (Kiemelt képünk forrása: Attila Kisbenedek / AFP)