● news.bsdnet.hu

„Egy új törvényjavaslat arra kötelezné a villamosenergia-szolgáltatókat, hogy minden okosmérővel rendelkező fogyasztónak dinamikus (azaz az aktuális tőzsdei árakat követő) árképzés mellett is ajánlatot tegyenek. A kormány ezzel párhuzamosan – az egyik első programjának keretében„ – megkezdi a háztartások okosmérővel történő felszerelését – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér . A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetőj jelezte: a javaslattevő hangsúlyozza, hogy a hatósági árak továbbra is elérhetőek és a lépés csak a fogyasztók választási lehetőségének bővítését célozza. Hortay Olivér szerint csakhogy ennek így nem sok értelme van. A jelenlegi piaci árkörnyezetben ugyanis aligha lehet olyan fogyasztási profilt előállítani, amely mellett a dinamikus tarifa kedvezőbb lenne egy háztartás számára a hatóságinál. Senki sem akar többet fizetni az áramért, aki mégis, az eddig is megtehette, hiszen a rezsicsökkentési programból való kilépést és a piaci beszerzést nem tiltotta semmi. A törvényjavaslat tehát egy egyelőre nem létező fogyasztói igényt elégítene ki. „A helyzet pedig érdemben akkor változna, ha a hatósági árakat drasztikusan megemelnék, vagy eltörölnék” – tette hozzá a szakértő. Az elmúlt hetekben azt láttuk, hogy a Tisza-kormány megszüntette a védett üzemanyagárakat, bejelentette a kamatstop felszámolását és vállalkozások segítését célzó fix 3 százalékos hitelkamat kivégzését. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság specifikus országajánlásait elkezdték végrehajtani. Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője nemrégiben jelezte: a magyar átlagos lakossági energiaköltség (ebben az áram és a gáz mellett az összes díjak és adók is benne vannak, pl. rendszerhasználati díj, stb.) 38 százaléka az uniós átlagnak, a legalacsonyabb egész Európában. Csehországban ez már 106 százalék, Lengyelországban pedig 84 százalék. Ha a lakosság és a mikrovállalkozók számára elérhető rezsitámogatás megszűnne, felugrana a magyar érték is a cseh vagy legalább a lengyel szintre. Egy ilyen duplázódás – háromszorozódás olyan mértékű terhet róna a lakosságra, hogy az sokak számára elviselhetetlen lenne. Átlagos gáz- és áramfogyasztású háztartás esetén évi 600 ezer forinttal nőne. Ez beindítaná az inflációs spirált is, mert 10 százalék lakossági energiaár-növekedés fél százalékponttal emeli az inflációt, 200 százalék áremelkedés pedig csak maga 10 százalékponttal növeli meg azt. A képviselő emlékeztetett: az unió is elvárja, de Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a bemutatkozásakor is hangsúlyozta, hogy energiatakarékossági programokat kell indítani a lakosság részére. Nálunk a 2022. évihez viszonyítva 2024-ben harmadával kevesebb gázt és hatodával kevesebb távhőt fogyasztott a lakosság, s 2023-ban a 16 éves és idősebb honfitársaink 35 százaléka olyan lakásban élt, ahol a megelőző 5 évben volt energetikai korszerűsítés. Ez kimagaslóan jó érték az unióban. „Többek között a rezsicsökkentés miatt maradt pénz a lakosságnál az energetikai korszerűsítésre. (Meg persze jelentősen nőttek a kerestek és a nyugdíjak is, sőt volt olyan támogatás, amit a lakosság széles rétegei tudtak használni.) Vajon tud-e, akar-e ellentmondani Magyar Péter ezeknek az elvárásoknak?„ – tette fel a kérdést Szalai Piroska.