● news.bsdnet.hu

Több alkotmányjogász is elmondta a véleményét az Alaptörvény módosításról. Az egyikük úgy gondolja, hogy Magyar Péter nem tartotta be, amit a kampányban megígért. Magyar Péter szombaton jelentette be, hogy a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását . A miniszterelnök szerint a módosítás célja, hogy a magyar államot soha többé ne ejthesse foglyul senki. „Ez az alaptörvénymódosítás lezárja a rombolás korszakát, és egyben ősztől egy hatalmas, közös munka kezdődik, az új magyar alkotmány kidolgozása. Magyarország történetében először valódi lehetőségünk nyílik, hogy olyan alkotmányt alkossunk, amelynek megírásában minden magyar részt vehet, és amelyet minden magyar a sajátjának érezhet” – mondta Magyar Péter. A módosítás szerint a jövőben egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül tölthetné be tisztségét. Emellett az alkotmánybírák megbízatása 12 év helyett 9 évre szólna, újraválasztási lehetőség nélkül. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének mandátuma szintén 9 évről 6 évre csökkenne, ugyancsak újraválasztási lehetőség nélkül. A bejelentésre Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is reagált . Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia végét és az önkényuralom kezdetét jelenti Magyarországon. Hozzátette: a rendszerváltoztatás óta senki sem kísérelte meg a köztársasági elnök, az alkotmánybírák vagy az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítását. Közölte azt is, hogy a Fidesz-frakció hétfői ülésén tárgyalni fog az alkotmányos válsághelyzetre adandó válaszlehetőségekről. A szóváltás ezzel nem ért véget, Magyar Péter ugyanis válaszában azt írta: „Különösen viccesen hangzik ez az aggódás az alkotmányozásból Szájer Józseffel viccet csináló Gulyás Gergely szájából.” Váczi Péter alkotmányjogász szerint a most benyújtott módosítás nem tér el jelentősen az eredeti elképzelésektől. „Az én álláspontom az, hogy itt a parlamentnek azért részletesebben meg kellene tárgyalni ezt, adott esetben módosításokra is szükség lehet, hogy ez valóban egy jogállami alaptörvény-módosítás legyen. Gondolok itt arra, visszakötve a héten történt velencei bizottsági látogatást és akár a Velencei Bizottság jogállami követelményeire, különösen a személyek elmozdítása esetében, megfelelő eljárási követelmények, jogorvoslat biztosítása szükséges ahhoz, hogy ez valóban rendben lévő szabályozás legyen.” Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény módosításához több tízezer visszajelzés érkezett, és ezeket figyelembe véve dolgozták ki a végleges javaslatot. Váczi Péter ugyanakkor úgy véli, ezeknek a véleményeknek a valós ereje minimális volt, ráadásul az egyeztetésre biztosított öt nap rendkívül kevésnek bizonyult, amit sokan kifogásoltak. Bán-Forgács Nóra alkotmányjogász arra emlékeztetett, hogy a miniszterelnök a kampányban azt ígérte: minden alkotmánymódosítás széles társadalmi konszenzuson alapul majd, ez azonban a most benyújtott javaslat esetében szerinte nem valósult meg. „Én azt gondolom, hogy ez kialakítható, tehát ebben optimista vagyok, csak azt gondolom, hogy széles társadalmi konszenzusra hónapokra van szükség. E tekintetben nem az a gondom, hogy az öt nap nem nyolc nap, amit most látunk, az sokkal inkább egy lebutított nemzeti konzultáció volt, amit megpróbáltak olyan köntösbe helyezni, mintha ez társadalmi egyeztetés lenne.” Az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnökségi tagja szerint a módosítás több eleme – például a képviselői mandátumok korlátozása – jelenleg nem indokol sürgős elfogadást. Véleménye szerint ezek a változtatások csak akkor válnának valóban sürgetővé, ha például már másnapra előrehozott országgyűlési választásokat írnának ki.