● news.bsdnet.hu

Régészek egy különleges barlangot fedeztek fel Izrael északi részén, amely bizonyítékot szolgáltathat arra, hogy úgynevezett ember előtti hominidák – emberfélék – éltek ott akár 400 ezer évvel ezelőtt. A Fureidis közelében található helyszín nemrég került a figyelem középpontjába egy építkezés kapcsán, és gyorsan kiderült, hogy az egyik legritkább, a kutatók számára hozzáférhető lelőhellyel van dolguk. Horváth Ádám Newsroom újságíró Ezeket látta már? Az első vizsgálatok alapján a régészek azt hitték , a barlang legfeljebb 200 ezer éves lehet. Kobi Vardi, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa azonban a munkatársával, Ron Shimelmitz docenssel együtt rájött, hogy a lelőhely lakói sokkal régebben, a neandervölgyiek előtt élhettek. A helyszínen talált kovakőeszközök – például kézfejszék, kaparók és pengék – az Acheulo–Yabrudian kultúrához köthetők, amely mintegy 400 ezer–250 ezer évvel ezelőtt volt jelentős Levante térségében. A kutatás során a régészek vadállatok maradványait is feltárták , például dámszarvasok és gazellák csontjait. Ez arra enged következtetni, hogy az akkori homininok (a hominida, avagy emberféle, a főemlősök családja, amibe bele tartozik a mai ember, a kihalt emberelődök, valamint a ma élő emberszabású majmok, így a csimpánz, a gorilla és az orangután is; ez a csoport az embert és legközelebbi rokonait foglalja magába – A szerk.) nagy csoportokban élhettek, vadásztak, és szabályozottan használtak tüzet. „Ez egy összetett és gazdag táboréletről árulkodik” – mondta Ron Shimelmitz. Az eddigi vizsgálatok ugyanakkor nem tártak fel jelentős emberi maradványokat ebből az időszakból. Shimelmitz szerint a Fureidis környéki barlang „egy globális szinten is rendkívül fontos lelőhely” , amely az alsó paleolitikum utolsó szakaszának egyedülálló időszakába nyújt betekintést, közvetlenül azelőtt, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek dominánssá váltak. Az ilyen korszakról származó barlangi leletek rendkívül ritkák, így a helyszín különösen értékes a régészek számára . A régészek az építési vállalatnak jelentették az eredményeiket, és a területet védetté nyilvánították. Az építkezést úgy alakították át, hogy egy közúti híd alatt a barlang a további kutatásokhoz hozzáférhető maradjon. Kobi Vardi szerint a régészek hosszú éveket terveznek szánni a lelőhely alapos feltárására , remélve, hogy hominidák maradványait is felfedezik. „Nagyon várjuk, hogy jobban megismerhessük őket” – tette hozzá. Armando Falcucci, a Southamptoni Egyetem paleolitikum-régészeti előadója is hangsúlyozta a helyszín fontosságát. Szerinte ez a lelet egy olyan időszakra, korszakra világít rá, amelyben mélyreható technológiai és viselkedési változások játszódtak le. Kiemelte, hogy a barlang intenzív tűzhasználatra utaló nyomokat tartalmaz, ami különösen jelentős, hiszen e korszakban vált a tűzhasználat az emberi evolúció egyik fontos fordulópontjává – írja a CNN . Hasonlóan vélekedett Catriona Pickard, az Edinburgh-i Egyetem régészeti tanszékének vezetője. Rámutatott, hogy az ilyen lelőhelyek ritkán nyújtanak ilyen részletes betekintést az alsó paleolitikum hominidáinak életmódjába, technológiájába és anyagi kultúrájába. régészek