● news.bsdnet.hu

A Republikon Intézet friss elemzése szerint a magyar köztársasági elnökök közül Schmitt Pál elnöksége alatt egy törvényt sem küldött vissza sem az Országgyűlésnek, sem az Alkotmánybíróságnak, míg Áder János tízéves hivatali ideje alatt összesen 45 alkalommal élt vétójogával, de a jelentés szerint ezek többsége kisebb jelentőségű ügyeket érintett. Novák Katalin két év alatt három alkalommal vétózott, Sulyok Tamás kétszer küldött vissza törvényt a parlamentnek. A kegyelmi jogkör gyakorlásában jelentős eltéréseket mutatnak az egyes államfők. Az elemzés szerint Schmitt Pál a hozzá érkezett kérelmek 1,59 százalékát, Áder János 2,17 százalékát, Novák Katalin 8,97 százalékát hagyta jóvá, míg Sulyok Tamás eddig a kérelmek 0,24 százalékában adott kegyelmet. A dokumentum szerint Novák Katalin és Sulyok Tamás eltérő gyakorlata felveti a kegyelmi jogkör alkalmazásának kérdését. A bemutatott adatok alapján kirajzolódik, hogy a köztársasági elnöki tisztség Magyarországon az elmúlt 16 évben nem töltötte be az Alaptörvényben számára szánt szerepet. Mind a négy elnök esetében megfigyelhető, hogy a törvényhozói munkával szembeni kontrollszerep a kormánypárt iránti lojalitást tükrözte, nem pedig a pártok felett álló, semleges államfői pozíciót. Emellett Novák és Sulyok esetében a kegyelmezési jogkör szélsőséges gyakorlása a köztársasági elnök egyik fontos jogkörének teljes meg nem értéséről árulkodik – áll az elemzésben, amelyben megjegyzik, hogy „a mindenkori kormánynak való kitettséget könnyen érzékelhetjük az elmúlt 16 év alapján strukturális problémának”. Ez pedig szorosan összefügg a választási móddal. A közvetett, parlamenti elnökválasztás, amely uniós összevetésben is kisebbségi gyakorlat, eleve korlátozott demokratikus felhatalmazást biztosít az elnöki posztnak, ami megkönnyíti, hogy a hatalmon lévő párt a saját érdekkörébe tartozó személyt ültessen a pozícióba. Persze a közvetlen elnökválasztás nem jelenti azt, hogy pártkatonák ne indulnának el az elnöki tisztségért, azonban felhatalmazásuk innentől a néptől ered, nem pedig az őt megválasztó pártoktól, politizálásuk során tehát ezt okvetlen szem előtt kell tartaniuk – hangsúlyozza a Republikon Intézet. Nemzetközi összehasonlításban az Európai Unióban a közvetlen köztársaságielnök-választás a gyakoribb megoldás. A tagállamok közül tizenháromban közvetlenül választják az államfőt, míg hét országban – köztük Magyarországon – közvetett, parlamenti vagy elektori testületi választás dönt az államfő személyéről. Általánosságban megfigyelhető, hogy a közvetlen elnökválasztás egyre népszerűbbé válik, a közvetett rendszerekben gyakoribbak a választási reformról folytatott diskurzusok, társadalmi viták – olvasható az elemzésben. Az elemzés kitér arra is, hogy Csehország 2012-ben alkotmánymódosítással tért át a közvetlen elnökválasztásra, miután a korábbi rendszerrel kapcsolatban politikai viták és legitimációs kérdések vetődtek fel. A csehországi példa pedig azt mutatja, hogy egy hasonló rendszer reformja nem elképzelhetetlen, és hogy egy ilyen döntést gyakran éppen egy konkrét legitimációs válság indíthat el. Mint ami Magyarországon jelenleg is van. Ebben a kontextusban Magyar Péter felvetése a közvetlen elnökválasztás kapcsán nem egyszerű intézményi finomhangolásról szól, hanem arról a kérdésről, hogy a magyar közjogi rendszer képes-e olyan mechanizmust találni, amely ténylegesen kikényszeríti az államfői pártatlanságot. Mivel Sulyok Tamás ciklusának lezárulása is napirenden van, a kérdés hamarosan nem csupán elméleti, hanem gyakorlati téttel bíró vitává válhat – hívta fel a figyelmet a Republikon. Sulyok Tamás elmozdításának módjáról hetek óta zajlik a részben jogi, részben politikai vita, amelyről többek között itt írtunk . Az államfő  szerint nem egyeztethető össze a jogállamisággal az az alkotmánymódosítási javaslat, amely megszüntetné a jelenlegi köztársasági elnök megbízatását. Kijelentette : nincs oka lemondani, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolítására. (Borítókép: Sándor-palota 2021. november 24-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)