● news.bsdnet.hu

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság megbízásából készült kutatás rávilágított: jelentős társadalmi igény volna a kulturális tartalmakra. A közönség, ha nem is követi rendszeresen a kínálatot, elvárja a médiától, hogy legalább a lehetősége meglegyen rá – derült ki egy friss felmérésből. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az utóbbi időben egyértelművé tette, a közmédiának visszaadnák a köz javát valóban szolgáló szerepét, ehhez pedig nemcsak társadalmi és szakmai párbeszédet folytatnak arról, milyen közmédiát akarnak a magyar emberek, hanem egy alapos átvilágításra is sor kerül. Egy ilyen politikai környezetben mondhatni jó érzékkel látott napvilágot a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság megbízásából készült kutatás, amely rávilágított: jelentős a társadalmi igény a kulturális tartalmakra. A közönség, ha nem is követi rendszeresen a kínálatot, elvárja a médiától, hogy legalább a lehetősége meglegyen rá – derült ki a felmérésből. A választékkal kapcsolatban egészen vegyesek az eredmények: van több irodalmi és képzőművészeti nyomtatott folyóirat, ám a legnépszerűbb online felületeken a kulturális tartalom aránya nem éri el a 10 százalékot sem a megjelent cikkek számához képest, olvasható a Népszava cikkében. Mivel a fiatalok többsége (a felmérés szerint 29 éves korig) elsősorban a közösségi médiában fogyasztja ezeket a tartalmakat így ez az arány különösen szemet szúr. Főleg, hogy például a közmédia az elmúlt bő egy évtizedben nem igazán foglalkozott ezzel a trenddel, csak hagyta, hogy a tinédzserek és fiatal felnőttek eltűnjenek a látóteréből. Ebben nyilván nem vált javára az sem, hogy önként ásott szakadékot a valódi magyar zenei élet és az általa kreált alternatív valóság között. Így eshetett meg, hogy inkább jutott műsoridőhöz Nagy Feró az egyik legfontosabb zenei-kulturális műsorban, az Esti Kornélban, minthogy a manapság valóban népszerű előadóknak nagyobb teret engedtek volna a szerkesztők. Előfordult, hogy Beton.Hofi Bagira című dal „Anyámnak írok sms-t és az Orbán les.” sorának második felét elnémította a koncertfelvételt közvetítő M2 Petőfi TV 2023-ban. Beszédes továbbá, hogy április 13-án, a választások másnapján az Esti Kornél műsorvezetői rögtön lapot húztak 19-re és jelezték, „új fejezet kezdődik”: sokkal szélesebb körben mutatnak majd be többek között zenészeket, előadóművészeket. A közmédia láthatólag egy jó ideje elengedte a fiatalok kezét, megszüntette két kifejezetten népszerű műsorát is: 2012-ben az MR2 Akusztikot eredeti formájában, 2015-ben pedig az Időfutárt nevű rádiójátékot, annál fontosabb szerephez jutott a 40 éves kor felettiek körében. A kutatás szerint az idősebb korosztály kifejezetten sokat vár, ha a közmédia kultúraközvetítő szerepéről van szó. Voltak ugyan irodalmi magazinok, klasszikus zenei közvetítések, koncertközvetítések, többek között az A38-ról és a Müpából is, balett- és színház közvetítések, akadtak népművészeti, hagyományőrző, sőt, egyházi kulturális tartalmak is. Aztán a centralizáció kiteljesedésével mindezek egyik elsődleges csatornája az M5 lett, a rádióban pedig külön helyet kapott a klasszikus és kortárs komolyzene a Bartók Rádióban és a könnyűzene a Petőfin. Felmerül a kérdés: hová lettek a dramaturgok és kik lesznek az újak, és mennyire akar tanítani a közmédia? Kinyílt a generációs dilemma: a 2012-15 között sugárzott Időfutárt ismerő korosztály az az utolsó nemzedék, amely még hallgatott rádiót, miközben több tanár tapasztalata, hogy a hangjátékkal találkozó diákok előtt egy új, lassúbb és mélyebb világ nyílik meg, amire igenis kíváncsiak.