● news.bsdnet.hu

Magyar Péter folytatja a bosszúkormányzást, miután szombaton benyújtotta az Országgyűlésnek az alaptörvény tizenhetedik módosítását. A kormányfő még múlt héten a parlamentben mondott napirend előtti felszólalásában ismertette az úgynevezett tisztítótűz műveletet, amellyel kezdeményezik a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését. Ezután a kormány egy rövid társadalmi egyeztetésre bocsátotta a tervezetet, amely során öt nap alatt mindössze 23 ezren mondtak véleményt az alaptörvény-módosításáról. Magyar Péter büszkén jelentette be, hogy a társadalmi egyeztetésben résztvevők többségében támogatták az elképzeléseiket. Emlékezetes, hogy Magyar Péter már a választási kampányban is többször beszélt arról, hogy győzelmük esetén Sulyok Tamást eltávolítanák a hivatalából. A választások után Magyar többször is ultimátumot intézett az államfőhöz, hogy május 31-ig mondjon le a hivataláról. Miután ennek a fenyegetésnek Sulyok nem tett eleget, a miniszterelnök június 1-én Görög Márta igazságügyi miniszterrel felkereste Sulyokot a Sándor-palotában és közölték vele, hogy alkotmánymódosítással távolítják el a hivatalából. Megjegyzendő, hogy egyre több hazai és nemzetközi jogvédő szervezet, valamint alkotmányjogász fogalmaz meg kritikát a tervezettel kapcsolatban. A kifogások ugyan részben eltérő hangsúlyokkal jelennek meg, de több ponton is közös nevezőre jutnak: Néhány napja a Human Rights Watch közleményében arra figyelmeztetett, hogy az alaptörvény 17. módosításának gyors elfogadása veszélyeztetheti a jogállamiság helyreállítását célzó folyamatot. A szervezet szerint ugyan legitim cél lehet a korábbi kormányzás alatt kialakult intézményi problémák kezelése, azonban ennek során is tiszteletben kell tartani a jogállami garanciákat és a megfelelő eljárási szabályokat. Benjamin Ward, a Human Rights Watch Európa- és Közép-Ázsia-részlegének igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, hogy az új magyar kormány felhatalmazást kapott a jogállamiságban keletkezett károk helyreállítására, ugyanakkor ezt csak tisztességes eljárással, valódi társadalmi konzultációval lehet végrehajtani. Az alaptörvény-módosítás tartalmazza, hogy 12 évben maximalizálják egy személy számára az országgyűlési képviselői mandátum hosszát. A miniszterelnök tudatta, hogy a rövid társadalmi egyeztetés alapján a képviselői mandátumkorlát a mostani Országgyűlést nem érinti, de a jövőbeni választásokon már alkalmazandó lesz. A képviselői cikluskorlát kérdésében a Human Rights Watch ugyanakkor árnyaltabb álláspontot képvisel. Közleményük szerint önmagában a mandátumkorlátozás nem összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal, ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a Velencei Bizottság korábban óvatosságra intett az ilyen szabályok bevezetésével kapcsolatban, még ha azt az államok alkotmányos kereteik között meg is tehetik. Hasonló következtetésre jutott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is. A szervezet szerint az országgyűlési képviselők választhatóságának korlátozása közvetlenül érinti a passzív választójogot, emellett szűkíti a választópolgárok szabadságát is abban, hogy kit kívánnak képviselőjüknek megválasztani. A TASZ szerint a parlament megújulása önmagában legitim cél lehet, ugyanakkor a kormány nem igazolta, hogy ehhez valóban szükséges és arányos eszköz a tizenkét éves cikluskorlát bevezetése. Álláspontjuk szerint azt sem vizsgálta megfelelően a jogalkotó, hogy ugyanezek a célok elérhetők lennének-e kevésbé korlátozó megoldásokkal. A szervezet ezért azt javasolja, hogy a cikluskorlátra vonatkozó rendelkezés kerüljön ki a mostani alkotmánymódosításból, és csak egy későbbi, átfogó alkotmányozási folyamat során szülessen róla döntés. Éles kritikát fogalmazott meg Tordai Csaba, fideszes elfogultsággal korántsem vádolható alkotmányjogász is, aki szerint a parlamenti cikluskorlát nagy valószínűséggel nem állná ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának vizsgálatát. Arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a miniszterelnöki ciklusok korlátozására nem vonatkozik nemzetközi alapjogi védelem, addig az országgyűlési képviselővé választhatóság joga szerepel az Emberi jogok európai egyezményének első kiegészítő jegyzőkönyvében. Emiatt szerinte a parlamenti képviselőkre vonatkozó időkorlát csak akkor lenne összeegyeztethető a nemzetközi joggal, ha megfelelne az egyezményben rögzített követelményeknek. Arra is emlékeztetett, hogy Tordai Csaba arra is figyelmeztetett, hogy a hosszú parlamenti tapasztalattal rendelkező politikusok kiszorítása nem feltétlenül a demokrácia megújulását eredményezné. Szerinte a profi politikusok helyét a kormányzati apparátus és különböző gazdasági érdekcsoportok vehetnék át, miközben a politika olyan összetett tevékenység, amely hosszabb idő alatt sajátítható el. Úgy vélte, a javaslat mögött egy olyan politikafelfogás rajzolódik ki, amely a politikát nem hivatásnak, hanem csupán átmeneti civil szerepvállalásnak tekinti, ami hosszabb távon a demokratikus működés gyengüléséhez vezethet. Érdekesség, hogy korábban a Tisza Párt Facebook-oldalát ellepték az elégedetlen kormánypárti kommentelők a képviselői cikluskorlát miatt. Többen is nemtetszésüknek adtak hangot, volt aki azt nehezményezte, hogy a kampány egy szót sem ejtett a Tisza az országgyűlési mandátum maximalizálásáról. Míg más azt kifogásolta, hogy egy ilyen lépés csak a korrupciót segítheti elő, de volt olyan is, aki azt tette szóvá, hogy a kormány részéről ez csak egy politikai tisztogatás. Valaki pedig felvetette, hogyha egy képviselő jól és becsületesen végzi a munkáját, akkor miért kell korlátozni, hogy meddig lehet országgyűlési képviselő. Többen egyetértettek abban, hogy a listáról bejutó politikusok esetén még efogadnának egy ilyen korlátozást, de az egyéni körzetben megválasztott képviselők esetében ezt rossz döntésnek tartják. Egy hozzászóló azt írta, nem a választhatóságot kell korlátozni, hanem az elszámoltathatóságot. Ugyanez a hozzászóló egyébként Sulyok Tamás elmozdításának módjával sem ért egyet. Úgy fogalmazott, pontosan az ilyen eszközök miatt gyűlölte meg a Fideszt. Egy másik kommentelő kijelentette, a mandátumról nem egy pártközpontnak kell eldöntenie, hogy meddig tarthat, hanem a választóknak. – fogalmazott a hozzászóló. Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök (Fotó: Havran Zoltán)