● news.bsdnet.hu

Az ipari termelés volumene 0,4 százalékkal csökkent, míg munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt 2026 májusában az egy évvel korábbihoz viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2025 májusában. A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be. Ami a havi változást illeti, a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2,3 százalékkal nagyobb volt a 2026. áprilisinál . Az ipari termelés az év első öt hónapjában 0,7 százalékkal nagyobb volt, mint 2025 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz viszonyítva 2,3 százalékkal nőtt. A statisztikai hivatal egy másik fontos adatot is közölt hétfőn. E szerint a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal meghaladta idén májusban az előző év azonos időszakit. Területekre bontva Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1764 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott. Ami a havi változást illeti, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,7 százalékkal nagyobb májusban az áprilisinál. 2026. január–májusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva: a kiskereskedelem forgalmának volumene 4,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,1 százalékkal nőtt az értékesítés volumene. A májusi ipari adatok alapján egyre több jel utal arra, hogy a magyar ipar maga mögött hagyhatja az elmúlt évek gyenge időszakát. Bár a nyers adatok szerint a termelés még 0,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezt döntően a kedvezőtlen munkanaphatás magyarázza. A naptárhatást kiszűrve már 5,4 százalékos éves növekedés látható, miközben havi összevetésben 2,3 százalékkal bővült a kibocsátás, ami a várakozásokat is felülmúlta. Virovácz Péter , az ING vezető elemzője szerint mindez azt jelzi, hogy a 2025 vége óta tartó emelkedő trend tovább folytatódik: az ipar teljesítménye ugyan továbbra is hullámzó, de már egy egyértelműen emelkedő pályán mozog. Az idei évben ezzel úgy néz ki, hogy visszatért a fűrészfogas mintázat, vagyis a jobb hónapokat rendre gyengébbek követik. A korábbi hasonló tendenciához képest azonban üdítő változás, hogy ezúttal mindez egy emelkedő trendvonal mentén történik, vagyis képes bővülni az ipari kibocsátás. Ez utóbbira utal az is, hogy az ágazat termelésének volumene már csak 2,6 százalékkal marad el a 2021. évi átlagtól. Ez a 2024 elején látott teljesítménynek felel meg, vagyis lényegében kétéves csúcsról beszélhetünk – fogalmazott Virovácz Péter. A szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a javulás egyelőre nem tekinthető általánosnak. A KSH előzetes közlése alapján továbbra is elsősorban a járműgyártás, valamint a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása húzza felfelé az ágazatot, miközben a feldolgozóipari alágak többségében még mindig visszaesés látható. Nyeste Orsolya szerint a részletes adatok hiányában még nem lehet pontosan megítélni, mely ágazatok járultak hozzá leginkább a növekedéshez, de valószínűsíthető, hogy továbbra is a járműipar maradt a legfontosabb hajtóerő. A kedvező fordulat azért is figyelemre méltó, mert a májusi teljesítmény már egy olyan időszakban született, amikor a közel-keleti konfliktus okozta bizonytalanság és a magasabb energiaárak már érezhetőek voltak a világgazdaságban. Regős Gábor , a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a német ipar ugyan még nem vált a magyar gazdaság motorjává, de már kevésbé fékezi a hazai termelést, miközben az új autóipari kapacitások – köztük a BMW debreceni gyárának fokozatos felfutása – egyre nagyobb szerepet játszhatnak a növekedésben. A három elemző egyetért abban, hogy a második negyedévben az ipar már pozitívan járulhatott hozzá a GDP alakulásához, ugyanakkor a következő hónapokban továbbra is változékony teljesítményre lehet számítani, amíg a fellendülés szélesebb ágazati bázison is meg nem erősödik. Miközben az iparban még csak most körvonalazódik a fordulat, a kiskereskedelem továbbra is stabil növekedési pályán halad. A májusi adatok szerint a forgalom volumene éves alapon – a munkanaphatás kiszűrésével – 4,8 százalékkal emelkedett, ami megerősíti, hogy a belső kereslet változatlanul a magyar gazdaság egyik legfontosabb hajtóereje. Regős Gábor szerint a kedvező folyamatok mögött egyszerre áll a kétszámjegyű reálbér-növekedés, az alacsony infláció, valamint a javuló fogyasztói hangulat, amelyek együtt érezhetően növelték a lakosság vásárlási kedvét. A részletes adatok alapján a növekedés ráadásul jóval kiegyensúlyozottabb, mint az iparban. Kiemelkedően teljesítettek a nem élelmiszer-jellegű üzletek, jelentősen nőtt az internetes kereskedelem, a ruházati cikkek és az illatszerek forgalma is, míg az üzemanyag-értékesítés szintén erős maradt. Virovácz Péter szerint a márciusi kiugró adat és az áprilisi korrekció után május ismét a hosszabb távú trendnek megfelelő növekedést hozta. Bár egyes szegmensekben egyszeri tényezők – például akciók vagy előrehozott vásárlások – is szerepet játszhattak, összességében a fogyasztás bővülése széles bázison nyugszik, ami jóval stabilabb képet mutat, mint az ipari termelés. Hasonló következtetésre jutott Nyeste Orsolya is, aki szerint az első öt hónap adatai alapján a magyar háztartások kereslete továbbra is erős. A fogyasztói bizalom hónapok óta javul, miközben a vártnál alacsonyabb infláció miatt a reáljövedelmek gyorsabban emelkednek, mint korábban számítani lehetett. Elemzői konszenzus mutatkozik a téren, hogy a lakossági fogyasztás nemcsak a második negyedévben, hanem az év hátralévő részében is a gazdasági növekedés első számú motorja maradhat, még akkor is, ha a külső gazdasági környezet továbbra is bizonytalan. (Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)