● news.bsdnet.hu

Bojan Lipovšćak meteorológus az N1 hírcsatornának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a szezonális előrejelzések nem a napi időjárást jósolják meg, hanem azt becslik meg, hogy a hőmérséklet és a csapadék mekkora valószínűséggel alakul a hosszú távú éghajlati átlag felett vagy alatt. Az előrejelzés egyébként 51 szimuláció együttesén alapul. Az ECMWF modellje szerint a július nagyjából 0,5–1 °C-kal lesz melegebb az átlagosnál, és nagy valószínűséggel egy stabil, magas légnyomású időjárási rendszer határozza majd meg a térség időjárását. Ez gyakori trópusi éjszakákat hozhat, amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 °C alá, valamint 30 °C-ot meghaladó, forró nappalokat eredményezhet. A csapadék mennyisége az átlag körül vagy az alatt alakulhat, jórészt hosszabb száraz időszakokkal tarkított, rövid, heves zivatarok formájában. Az augusztus szintén az átlagosnál melegebbnek ígérkezik, bár a csapadékra vonatkozó előrejelzések bizonytalanabbak. Intenzívebb hőhullámok is előfordulhatnak, különösen olyankor, amikor Észak-Afrika felől igen meleg légtömegek áramlanak észak felé. A szeptember is melegebb lehet a szokásosnál, ami meghosszabbíthatja a nyarat, különösen az Adria partvidékén, ahol a tenger hőmérséklete jóval az átlag felett maradhat. A csapadékot illetően azonban nagy a bizonytalanság, mert elképzelhető, hogy nedvesebb atlanti légtömegek érik el a térséget, amelyek markánsabb időjárási rendszereket hozhatnak létre. Így a nyári szárazságot követően a szeptember hozhatja meg az első jelentős viharokat. Az előrejelzés szerint az átlag feletti hőmérslet októberben és novemberben is folytatódik , ám ekkor már gyakoribbá válhat a hideg levegő betörése Észak-Európa felől. A meteorológusok szerint ez a minta egyre jellemzőbbé válik a Földközi-tenger térségében, az Adria horvátországi partvidékén és a Balkánon, ami növeli a szélsőséges időjárási jelenségek, különösen a hosszú száraz időszakokat követő heves esőzések kialakulásának valószínűségét. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images