● news.bsdnet.hu

Hihetetlen belegondolni, de már időszámításunk előtt 2500 évvel ezelőtt is a szerelem és az intimitás jelképe volt a csókolózás. Mezopotámiából ékírásos agyagtáblák maradtak fent, amelyeken szó esik az ajkak összeérintéséről, és már az ókori Egyiptomban is rendszeresen csókot adtak egymásnak a házastársak. De hogyan alakult ki a csókolózás, és hogy lehet, hogy az évezredek során egymástól teljesen elszeparált területeken is kialakult? A csók világnapja alkalmából utánajártunk! Míg az emberek ösztönösen sírnak és nevetnek egy érzelmileg felfokozott helyzetben, a csókolózás alapvetően nincs belénk kódolva, hanem az évezredek során kialakult viselkedési forma. Sőt, az állatvilágban is felfedezhető az ajakra adott puszi. A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint az emberek évezredek óta csókkal fejezik ki a szeretetüket, hogy pontosan mióta, az szinte meghatározhatatlan. Azt viszont tudományos szempontból is bizonyították, hogy miért szeretnek az emberek csókot váltani ; ilyenkor ugyanis dopamin, oxitocin és endorfin szabadul fel a szervezetben, valamint csökken a stresszhormon (kortizol) szintje. Ezenkívül csókolózás közben megemelkedik a pulzusszám és az emberek között bizalmasabb viszony és kötődés alakul ki. Emiatt akár fájdalomcsillapító hatása is lehet. Mi a helyzet azonban a csókolózás árnyoldalával? Arról kevés szó esik, pedig ilyenkor több millió baktérium cserél gazdát. Nem véletlen, hogy a történelem során számos olyan betegséget ismertek az emberek, amelyekről tudták, hogy az ajkak összeérintésével terjednek. Ezek közül mutatunk ötöt! Ezt a vírusfertőzést csókbetegségnek is szokták nevezni, a betegséget okozó Epstein-Barr-vírus ugyanis csókkal terjed. A tünetei emberenként eltérő erősségűek lehetnek, egy legyengült szervezetű tinédzsernél például torokfájást, lázt, nyirokcsomó-duzzanatot és hetekig tartó fáradtságot is okozhat, míg ha valaki gyerekkorában átesik rajta, lehet, hogy tünet nélkül megússza. Egy gyakori vírusfertőzés, amely fájdalmas hólyagokat okozhat a bőrön és a nyálkahártyákon. Két fő fajtáját különböztetjük meg: a HSV-1 felelős általában az ajakherpeszekért, míg a HSV-2 a nemi szerveket érintő fertőzésekért felelős. Az egyik legnagyobb probléma ezzel a betegséggel kapcsolatban az, hogy ha egyszer elkapjuk, a vírus örökre a szervezetünkben marad és időnként kiújulhat. A tünetek kenőcsökkel és gyógyszerekkel enyhíthetők. Az egyik legismertebb népbetegség, amely gyakran felelős járványokért. Mivel cseppfertőzéssel terjed, így csókolózás közben is könnyen elkaphatjuk. Jellemző tünetei a hirtelen felszökő láz, a hidegrázás, valamint az erős izom- és izületi fájdalmak. A megelőzésére minden évben védőoltást alkalmaznak, ezenkívül járvány idején szájmaszk viselését ajánlják az orvosok, ha nagyobb tömegbe megyünk. Szerencsére már sokkal kevesebb szó esik a koronavírusról, mint a néhány évvel ezelőtti világjárvány idején. A betegség azonban nem tűnt el teljesen, és a mai napig ezrek fertőzödnek meg vele, csupán a védőoltásoknak hála visszaszorult, és influenza-szerű betegséggé „enyhült”. Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy ha egy fertőzött emberrel csókolózunk, akkor igen nagy az esélye annak, hogy elkapjuk tőle a betegséget. Egy súlyos lefolyású, fertőző betegségről van szó, amelyet a Neisseria meningitidis baktérium okoz. A legrosszabb esetben agyhártyagyulladást vagy vérmérgezést okozhat. Szoros testi kontaktussal terjedhet cseppfertőzés útján, így például csókolózás közben is. Szerencsére már védőoltásokkal hatékonyan lehet védekezni ellene, ám ha mégis elkapnánk a betegséget, azonnali kórházi ellátásban kell részesülnünk, a gyors beavatkozás ugyanis életmentő lehet.