● news.bsdnet.hu

Sokan legyintenek, ha szóba kerül a klímaváltozás: „Ugyan már, régen is volt meleg, túl van ez lihegve!” De vajon igazuk van? Vajta Zoltán Közéleti újságíró Ezeket látta már? Múlt hét elején 42 C fokos történelmi csúccsal dőlt meg a mindenkori hőségrekord. A Blikk utánajárt a tényeknek, és a meteorológiai archívumokból olyan adatok kerültek elő, amelyek bizonyítják: nem mi kényelmesedtünk el a klímák világában, tényleg egész másképp teltek 40–50 évvel ezelőtt a nyári hónapok! 1970–1990 között összesen 10 olyan nap volt, amikor 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, ezzel szemben idén csak júniusban 6-szor fordult ez elő. Erre az eredményre Auth Gábor amatőr kutató jutott, amikor lekérte az archív meteorológiai adatokat, hogy rácáfoljon arra a hiedelemre, miszerint nincs semmi rendkívüli az utóbbi 10 évben, sem az elmúlt napok 40 °C fölötti hőhullámaiban. A meteorológiai adatok igazolják, hogy nem mi kényelmesedtünk el a légkondicionálók világában, hanem régen tényleg nem voltak ilyen forró nyarak. 30 fokos kánikula 1971-ben Zalakaroson, ma ez egy enyhe nyári napnak számít / Fotó: Fortepan 40–50 évvel ezelőtt a 35 °C feletti napok olyannyira ritkák voltak, hogy mindegyik külön-külön hatalmas eseménynek számított, és kiemelten figyelmeztették az embereket a kánikulára . Az akkori abszolút csúcsérték is csupán 36,6 °C volt, a második legmagasabb 36,0 °C, a többi alkalommal pedig szinte alig karcolta a hőmérő a 35–36 fokot. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy a 70-es és 80-as években átlagosan két év kellett egyetlen egy ilyen forró naphoz, és azok is inkább július végére vagy augusztusra korlátozódtak. 35 fok feletti hőmérsékletek 1970–1990 között / Grafika: Séra Tamás Az utóbbi 10 évben a 35 C-fokos hőség a magyar nyarak állandó, megszokott részévé vált. Hogy mennyire felgyorsult a folyamat, azt jól mutatja az idei június: egyetlen hónap alatt 6 olyan napot regisztráltunk, amikor 35 fok fölé kúszott a hőmérséklet. Vagyis egyetlen kora nyári hónapban több ilyen napunk volt, mint amennyi régen másfél évtized alatt jött össze, és a legmelegebb júliusi és augusztusi hetek még csak most következnek. A legutóbbi forró hétvége és az azt követő hétfő-kedd pedig végképp átírja az időjárás történelmét: a 2007-es, eddigi abszolút rekordnak számító 41,9 C-fokot is magunk mögött hagytuk a 42 C-fokos csúccsal, amelyet az ország fölé telepedő hőkupola okozott. Két postai kézbesítő is elhunyt a múlt heti brutális, 40 fok feletti hőségriadó idején munkavégzés közben. A tragédiákról a közösségi médiában kezdtek el terjedni a hírek, ahol a kollégák a tarthatatlan fizikai megterhelésre és a nehéz táskákra panaszkodtak. A Blikk megkeresésére a Magyar Posta megerősítette a halálesetek tényét, a Postás Szakszervezet szűkszavúan reagált, miközben egy vidéki kézbesítő lapunknak elárulta: a hőségben szinte azonnal felforrósodik a védőital, a legmelegebb napokon pedig már csak a halaszthatatlan levelekkel indulhattak útnak. A 41–42 fok egy bő évtizeddel ezelőtt még a Perzsa-öböl menti arab államok, Doha, Bahrein vagy éppen Dubaj nyarainak volt a sajátossága. Mostanra viszont úgy tűnik, a globális felmelegedéssel ezt a sivatagi forróságot szinte minden nyáron Magyarországon is el kell viselnünk. Nem kicsivel van melegebb, mint régen: ma már olyan hőmérsékleteket mérünk, amelyek negyven éve elképzelhetetlenek lettek volna. A mai nyarak egyszerűen már nem a mérsékelt égövi Magyarországot, hanem a Közel-Keletet idézik. Ürge-Vorsatz Diánát, a CEU professzorát is meglepte, hogy a '70-es és '90-es évek között valójában mennyire kevés kiugróan forró napunk volt. A klímaszakértő hangsúlyozta, hogy a globális felmelegedésnek nem a lineáris melegedés a legfőbb sajátossága, hanem a szélsőségek felerősödése és a teljes kiszámíthatatlanság. Lehetséges, hogy a következő években kevesebb hőhullám jön, de a tendencia egyértelmű. Ürge Vorsatz Diána klímaszakértő, a CEU professzora / Archív – Biztos vagyok benne, hogy Magyarországon is idő kérdése az 50 Celsius-fokos hőség. Lehet, hogy tíz vagy csak húsz év múlva olyan nyarak jönnek, hogy örülnénk, ha csak 38–40 fok lenne – figyelmeztet a klímatudós. A hűvös május ne tévesszen meg senkit, akár ezen a nyáron vagy a következő években bármikor lecsaphat 50 fokhoz közelítő hőhullám Magyarországra. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora mondta ezt a Blikk azon kérdésére, hogy miként fogja átalakítani a mindennapi életünket a klímaváltozás. Valójában már most is alakítja, például, az 1000 forintos kenyér, az infláció és a tavaly őszi árvizet hozó viharciklon formájában. Hozzátette: a nyári hőség elszabadulását ráadásul mi magunk tetézzük azzal, ahogyan a városainkat alakítjuk: A zöldfelületek hiánya: a városi gyepet sok helyen milliméteresre borotválják, vagy ami még rosszabb, műfűvel és semmilyen hűtő funkcióval nem bíró tujasorokkal helyettesítik. Régen a városok velejárója volt a valódi gyep, a bokrok, a sövények és a gyümölcsfák, amelyek mind hűtötték a környezetet. Hőkatlanok építése: a plázák és a mindent elöntő térkő miatt a városainkat szinte hőkatlanná fejlesztjük. A fekete aszfalt beszívja a meleget, majd kiengedi, és ezzel fűti a várost. A klímaszakértő szerint ezen sürgősen változtatni kellene az alábbi lépésekkel: – Radikálisan csökkenteni kell a városok betonozott lefedettségét. – Ahol csak lehet, fel kell törni a betont, és nem szabad engedni a térkövezést. – A bekötőutakra, parkolókba gyeprácsot kellene fektetni. – A buszmegállókat, kerékpárutakat, sőt, magukat az utakat is be kellene árnyékolni fákkal. Ürge-Vorsatz Diána nemrégiben hivatalos úton a trópusi Bangkokban járt – Hihetetlen, de ott, a kellemesebb időben dolgoztam, mintha itthon maradtam volna. Bangkokban csak 36–37 fok volt, gyakorlatilag hűsöltem a hazai állapotokhoz képest – mesélte. A klímakutató szerint érdemes ellesnünk, hogyan élnek túl a nálunk tapasztaltabb melegebb éghajlati kultúrák, mert a logikájukból már most ötleteket meríthetnénk, nem kell megvárnunk vele az 50 fokot: Éjszakai életmód: a piacok nappal zárva tartanak, és éjszaka nyitnak ki. A turisták is sötétedés után mennek ki az utcára. Áthangolt munkavégzés: az építkezések és a nehéz fizikai munkák nem a nappali hőség idején, hanem éjszaka folynak. Nappali védekezés: napközben minden redőny le van húzva, és mindenki valamilyen zárt, védett helyen próbálja átvészelni a brutális nappali hőfokokat. Bár a mögöttünk hagyott, 42 fokos csúcsot hozó hőkupolán egyelőre túl vagyunk, fellélegezni nem sokáig lehet. A nyugat-európai meteorológiai előrejelzések ugyanis azt jósolják, hogy éppen most van kialakulóban Nyugat-Európa fölött egy újabb hőkupola . Egyelőre nem tudni biztosan, hogy ez a légköri képződmény eléri-e régiónkat, és lesz-e belőle megint egy 40 fokos, mindent megbénító hőhullám Magyarországon. hőség