● news.bsdnet.hu

A Hszinhua kínai állami hírügynökség közlése szerint a tengeralattjáró egy gyakorló robbanófejjel felszerelt rakétát lőtt ki, amely a kijelölt területen csapódott be. A hírügynökség a műveletet az éves hadgyakorlat rutinszerű részeként jellemezte, és hangsúlyozta, hogy az érintett országokat előzetesen értesítették. Peking szerint a teszt a nemzetközi joggal és gyakorlattal összhangban zajlott, és nem irányult egyetlen konkrét ország vagy célpont ellen sem. Tokió a kilövés előtt jelezte, hogy megkapta az értesítést, ugyanakkor komoly aggodalmát fejezte ki a kínai katonai aktivitás miatt, és a teszt elhalasztását kérte Pekingtől – eredménytelenül. A Kjódó hírügynökség egy japán kormányzati forrásra hivatkozva úgy értesült, hogy a rakéta valószínűleg Japán kizárólagos gazdasági övezetén kívül csapódott be. Bár Ausztrália is kapott előzetes tájékoztatást, a kilövést utólag a régiót destabilizáló lépésnek nevezte. Penny Wong külügyminiszter szerint a tesztet Kína gyors ütemű fegyverkezésének összefüggésében kell értékelni, amelyből hiányzik a térség által elvárt átláthatóság. Wong éppen a fidzsi fővárosban, Suvában tartózkodott egy védelmi megállapodás aláírásán, amelyet a kínai befolyás ellensúlyozására tett lépésként értékelnek. Winston Peters, Új-Zéland külügyminisztere nemkívánatosnak minősítette a kilövést. Kiemelte, hogy sem Új-Zélandnak, sem a többi csendes-óceáni országnak nem áll érdekében, hogy Kína a Csendes-óceán déli részét a rakétaképességei tesztterepévé tegye. Hozzátette, aggasztó, hogy ez egy visszatérő mintázatot mutat Peking részéről, miután 2024-ben már indítottak egy interkontinentális ballisztikus rakétát a térségbe. Kína évente több százmilliárd dollárt fordít fegyveres erőinek korszerűsítésére és bővítésére, beleértve tengeralattjáró-flottáját és nukleáris arzenálját. Ezzel párhuzamosan fokozza tengeri műveleteit azokon a területeken, ahol területi igényeket támaszt, például a Dél-kínai-tengeren és a Tajvan körüli vizeken. A Peking és Tokió közötti kapcsolatok tavaly november óta különösen feszültté váltak, miután Takaicsi Szanae japán miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy egy tajvani válság a túlélést fenyegető helyzetet jelenthet Japán számára. Címlapkép forrása: China Photos/Getty Images