● news.bsdnet.hu

Többek között ezekkel, az Európában is úttörő természetvédelmi módszerekkel dolgoznak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakemberei. A LIFE4OakForests program keretében a pécselyi mintaterületen már jól látható, hogyan lehet felgyorsítani a természetes erdőmegújulást. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A magyar tölgyerdők megmentésére indított egyik legizgalmasabb természetvédelmi program zajlik a Balaton-felvidéken. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a WWF Magyarország és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembereivel együttműködve négy mintaterületen, összesen 268 hektáron végeznek olyan természetvédelmi beavatkozásokat, amelyek célja az őshonos tölgyerdők természetes állapotának helyreállítása. A LIFE4OakForests elnevezésű program egyik legérdekesebb helyszíne a Pécselyi-medencében található, mintegy 15 hektáros erdőtömb, ahol már kézzelfogható eredményei vannak a 2018 óta tartó munkának. A pécselyi erdők története jól mutatja, milyen mély nyomokat hagyhat az intenzív erdőgazdálkodás. A területen korábban termelőszövetkezeti gazdálkodás folyt, amelynek következtében nagy, egykorú, fafajokban szegényebb erdőrészletek alakultak ki. Egyes területeken az őshonos molyhos tölgyeseket még fekete fenyővel is helyettesítették. A természetvédelmi kezelésre való áttérés ugyan már mintegy három évtizede megtörtént, de a szakemberek szerint önmagában a természetes folyamatokra hagyatkozva akár évszázadokba telne, mire az erdők visszanyernék eredeti állapotukat. – Ha egy olyan erdőt magára hagyunk, amelyben évszázadokon át gazdálkodtunk, nagyon hosszú időre van szükség ahhoz, hogy természetes úton regenerálódjon – hangsúlyozta Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzsere. A projekt egyik legfontosabb eleme az úgynevezett lékek kialakítása. Ezek olyan kisebb-nagyobb nyitott területek az erdőben, amelyek természetes körülmények között például viharkárok vagy idős fák kidőlése nyomán keletkeznek. A szakemberek kétféle módszert alkalmaznak: Utóbbi esetben a fák akár két-négy év alatt száradnak ki, így az élőhely átalakulása fokozatosan történik meg. A kidőlt és elhalt fák nem kerülnek elszállításra. Éppen ellenkezőleg: a helyszínen hagyott fekvő és álló holtfák rendkívül fontos élőhelyeket biztosítanak rovaroknak, gombáknak, madaraknak és számos más erdei élőlénynek. A szakemberek még az úgynevezett "magas tuskókat" is meghagyják, amelyek szintén különleges mikroélőhelyekként működnek. A projekt egyik legkülönlegesebb eleme, hogy a természetvédők a szajkókat is bevonták a tölgyesek helyreállításába. A korábbi gazdálkodás következtében a csertölgy a természetesnél jóval nagyobb arányban fordult elő a területen, ezért a szakemberek a molyhos tölgy arányát szerették volna növelni. Ennek érdekében a környéken gyűjtött molyhostölgy-makkokat speciális "szajkótálcákba" helyezték. Emellett egy különösen ritka őshonos fafaj, a házi berkenye állományát is csemeteültetésekkel erősítették. A természetes megújulás egyik legnagyobb akadályát a túlzott nagyvadlétszám jelenti. A gímszarvasok és a vaddisznók jelentős károkat okozhatnak a fiatal újulatban. A kutatók ezért 25×25 méteres mintaterületeket kerítettek körbe egy méter magas fémpaneles kerítésekkel, amelyek tetejére széles fehér szalag került. A tapasztalatok szerint a vadállatok inkább megkerülik ezeket a jól látható akadályokat, mintsem átugorják őket. A vadkamerák felvételei igazolták a módszer hatékonyságát. A LIFE4OakForests projekt koordinátora, Fidlóczky József szerint eredetileg mintegy 20 ezer hektárnyi, nemzeti parkok által kezelt erdőterületen számoltak a projekt során kidolgozott módszerek alkalmazásával. Az elmúlt időszak változásai azonban azt vetítik előre, hogy a természetközeli erdőkezelési eljárások akár 200 ezer hektárnyi területen is elterjedhetnek Magyarországon. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A szakemberek hangsúlyozzák: a projektben kipróbált módszerek egy része nem jár jelentős többletköltséggel, így a természetvédelmi célú erdőkezelés tapasztalatai a gazdasági erdőkben is hasznosíthatók lehetnek. A 2026 végéig tartó LIFE4OakForests program végén a kutatók és természetvédők gyakorlati kézikönyvben foglalják össze a tapasztalatokat, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország tölgyerdei természetesebbé, ellenállóbbá és fajgazdagabbá váljanak. Forrás: BFNP.hu Indexkép: Chat GPT