● news.bsdnet.hu

A mindössze kétoldalas elemzés az elmúlt hetekben készült, hogy tájékoztassa az európai döntéshozókat az orosz bankrendszer állapotáról. A jelentés különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy bár az orosz bankok eddig nagyrészt ellenállónak bizonyultak a 2022-es ukrajnai invázió óta bevezetett szankciókkal szemben, a rendszer sebezhetősége egyre nő. Az Európai Unió közben a 21. szankciós csomag előkészítésén dolgozik, amelyet a tervek szerint júliusban véglegesíthetnek. Az új intézkedések célkeresztjében bankok, kriptopénz-hálózatok, dróngyártáshoz kapcsolódó szereplők, olajkereskedők és finomítók is állhatnak. A jelentés szerint a négy éve tartó ukrajnai háború egyre jobban megterheli az orosz államháztartást, ezért Moszkva mindinkább a bankokra támaszkodik a vállalatok és a lakossági hitelfelvevők támogatásában. A pénzintézeteket arra ösztönözték, hogy kedvezményes hiteleket nyújtsanak védelmi vállalatoknak, lakásvásárlóknak és más kiemelt csoportoknak. A dokumentum úgy fogalmaz: az államilag támogatott hitelprogramok, az átstrukturált kölcsönök és a kormányzati segítség elfedhetik a bankok valós sérülékenységét. A felszínen a gazdaság dinamikusnak tűnhet, valójában azonban olyan feszültségek halmozódnak fel, amelyeket egy újabb gazdasági sokk – például egy ambiciózus, bankokat célzó szankciós csomag – könnyen felszínre hozhat. Az orosz gazdasági minisztérium már lefelé módosította növekedési előrejelzéseit: a 2026-os GDP-bővülésre vonatkozó várakozást 1,3 százalékról 0,4 százalékra, a 2027-es előrejelzést pedig 2,8 százalékról 1,4 százalékra csökkentette. A hírszerzési jelentés szerint a védelmi cégeknek, regionális állami projekteknek és lakásvásárlóknak nyújtott hitelek növelték azoknak a kölcsönöknek az arányát, amelyek visszafizetése kétséges lehet. Az elemzés becslése alapján a vállalati hitelek mintegy 10 százaléka problémásnak tekinthető, ami jelentős emelkedés 2024-hez képest. Egyes nagybankoknál a lakossági nem teljesítő hitelek aránya 2025-ben elérhette a 15 százalékot. A dokumentum arra is kitér, hogy 2025-ben több mint félmillió orosz állampolgár jelentett magáncsődöt, ami közel harmadával több az előző évinél. Emellett az állami programok nyomán több mint 13 millió orosz vett fel egyszerre legalább három hitelt. Az orosz jegybank ugyanakkor igyekszik mérsékelni az aggodalmakat. Filipp Gabunyija, a központi bank alelnöke a múlt hónapban azt mondta, hogy a pénzügyi szektor sérülékenységei „nem kritikusak”. Szerinte a bankok tőkepuffere hároméves csúcson van, a vállalati rossz hitelek aránya pedig 4 százalék körül stabilizálódott az elmúlt másfél évben. Chris Weafer, a Macro Advisory Oroszország-szakértője szerint az orosz gazdaság stagnál, de az állam domináns szerepe és a védelmi kiadások miatt egyelőre nem látszik közvetlen pénzügyi összeomlás veszélye. Úgy véli, az újabb szankcióktól azt várni, hogy önmagukban válságba taszítják Oroszországot, túlzott optimizmus. Weafer szerint Ázsia számos országa igyelmen kívül hagyja a szankciókat, miközben a hadiipari költekezés alacsonyan tartja a munkanélküliséget és magasan a béreket. Az Európai Unió az elmúlt években széles körű szankciókat vezetett be Oroszország ellen, hogy korlátozza a banki nyereségeket, a nemzetközi pénzmozgásokat, az olaj- és gázeladásokat, valamint a védelmi szektort. Oroszország gazdasága nehézségekkel küzd, de eddig nagyrészt alkalmazkodni tudott. Európa számára ugyanakkor továbbra is problémát jelent a szankciók betartatása, részben azért, mert nincs egységes központi végrehajtó hatóság. Az új, tervezett szankciós csomag közel 90 bankot is érinthet, amivel a feketelistára helyezett orosz pénzintézetek száma meghaladná a százat. Ez az ország nemzetközi hálózatokhoz kapcsoló bankjainak több mint felét jelentené. Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy Moszkva a szankciók ellenére folytatja katonai céljainak megvalósítását, köztük négy ukrajnai régió teljes elfoglalására irányuló szándékát. Putyin arról is beszélt, hogy Oroszország az amerikai vezetésű diplomáciai erőfeszítések újraindulására számít, amint az Egyesült Államok, Izrael és Irán körüli konfliktus „forró szakasza” lezárul. A bankszektorra nehezedő nyomás jelei ugyanakkor egyre láthatóbbak. Oroszország második legnagyobb bankja, a VTB tartalékainak növelését tervezi, hogy felkészüljön a magasabb üzemanyagárakra és az esetleges hitelveszteségekre. A jegybank adatai szerint a bankrendszeren kívül tartott készpénz mennyisége éves alapon több mint 17 százalékkal, 19 ezer milliárd rubel fölé emelkedett. Ez nyomást gyakorol a bankokra, amelyek a hitelezés finanszírozásához jelentős részben betétekre támaszkodnak. Tarasz Szkvorcov, a legnagyobb orosz bank, a Sberbank pénzügyi igazgatója szerint azonban a piac mára hozzászokott a korlátozásokhoz. Mint mondta, a legnagyobb bankok már eddig is szankciók alatt álltak, és bár 2022-ben ezek bevezetése komoly stresszt okozott, 2026-ra az ügyfelek és a pénzintézetek jelentős része alkalmazkodott az új környezethez. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images