● news.bsdnet.hu

Az ülés elején Forsthoffer Ágnes házelnök közölte: a Mi Hazánk politikusai szemléltető eszközöket helyeztek el az ülésteremben, de erre nem kértek engedélyt, ezért azokat összeszedték. A politikusok magzatokat formáló műanyagbabákat tettek a képviselők asztalára. Ezt követően felolvasták Sulyok Tamás köztársasági elnök levelét, amelyben arról tájékoztatott az államfő, hogy július 1-jei hatállyal kinevezte Becságh Pétert az Egészségügyi Minisztérium államtitkárává. Vitézy Dávid építési és beruházási miniszter felszólalásában azt mondta: hazahoztuk az uniós forrásokat, a hazugságokat ezzel kapcsolatban lelepleztük, a korrupcióellenes intézkedéseket és az egyéb szükséges jogszabályokat az Országgyűlés elé terjesztettük. A tárcavezető kiemelte: az Európai Bizottsággal a tárgyalásokat lezárták, a helyreállítási terv szövege végleges. A végleges döntés az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszteri tanácsülésén pénteken várható, és minden jel arra utal, hogy ez pozitív döntés lesz – közölte. Hangsúlyozta: fontos szembenézni azzal, hogy milyen hazugságok vezettek oda, hogy az előző kormány nem tudta hazahozni az uniós pénzeket. „Fontos szembenézni azzal, hogy önök kiírták a kék plakátokra, hogy megállítják Brüsszelt, de valójában a magyar gazdaságot sikerült megállítani; önök kiírták a kék plakátokra, hogy üzennek Brüsszelnek, de valójában a magyar vasúton utazóknak, a magyar kórházakban ellátott betegeknek, a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatóknak üzentek” – fogalmazott Vitézy Dávid. Kifejtette: az előző kormány öt olyan hazugságot hangoztatott, amelyekkel „megtévesztették a magyar embereket”, megpróbálták elmondani nekik, hogy miért félkész az ország, miért nincs pénz a vasút vagy a kórházak fejlesztésére, bérlakásépítésre, energetikai korszerűsítésre. Elmondta: ilyen hazugság volt, hogy Orbán Viktor állítása szerint Ukrajnában van a magyarok pénze, de ha így lett volna, „akkor mi most nem tudnánk hazahozni”. Ezek a pénzek a korrupció miatt voltak befagyasztva, és ott álltak Brüsszelben – jelentette ki. Megjegyezte: a források úgy kerülnek haza, hogy Magyar Péter miniszterelnök világosan képviselte azt az álláspontot, hogy nem támogatjuk Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Vitézy Dávid szerint a második hazugság az volt, hogy „be kell engednünk a migránsokat az uniós pénzért cserébe”, azonban nem kellett változtatni a migrációs szabályokon az uniós pénzek hazahozataláért. Harmadik hazugságnak azt nevezte a miniszter, hogy a Fidesz is hazahozta volna az uniós pénzeket, ha megnyeri a választást. Mégis hagyták veszni a pénzeket már az elmúlt években is – mondta. Vitézy Dávid a negyedik pontként azt említette, hogy a Fidesz szerint valójában nincs is szükség az uniós pénzekre. „Nem ismeri a valóságot, aki azt gondolja, hogy Magyarországnak nincs szüksége az uniós pénzekre” – fogalmazott. Végül azt is mondta: az ötödik hazugság az volt, hogy az uniós pénzekért valójában a szuverenitásról és nem a korrupcióról kell lemondani. Úgy vélte, a korrupcióellenes és átláthatósági szabályok voltak azok, amelyek zavarták a korábbi kormányt, „csak ezt nem mondták el az embereknek, hivatkoztak szuverenitásra, migrációra, Ukrajnára, arra, hogy nem is kellenek ezek az uniós pénzek”. Az uniós források járnak Magyarországnak, az a magyar emberek pénze, nem valami könyöradomány az Európai Unió részéről – hangsúlyozta Dúró Dóra (Mi Hazánk), majd a miniszter napirend előtti felszólalása által szerinte felvetett kérdéseket sorolta. Ezek között említette, hogy az uniós pénzek hazahozataláról lezárt ügyként beszél a kormányoldal, holott ez nem az; szerinte ezt mutatja az a Tisza Párt képviselői által beterjesztett házszabály-módosítás is, amelynek célja a jogalkotás felgyorsítása „kifejezetten az európai uniós források hazahozatalára hivatkozva”. A politikus kijelentette, elképesztő és elfogadhatatlan a magyar szuverenitás tovább csökkentése Brüsszel javára, és „az eddig átruházott hatásköröket is vissza kellene helyezni nemzeti hatáskörbe”, majd a nemzetek Európája felé való elmozdulást szorgalmazta. Dúró Dóra kijelentette, további korrupcióellenes lépésekre van szükség, például a politikusok mentelmi jogának eltörlésére, majd szuverenitási kérdésnek nevezte az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is, mondván, ehelyett egy minden frakció által delegált ügyészekből álló korrupcióellenes vádhatóság létrehozására volna szükség. Rétvári Bence (KDNP) azt hangsúlyozta: a magyar embereknek joga van az európai uniós forrásokhoz, ezeket „nem ingyen kapjuk”, hiszen a csatlakozáskor megnyitottuk a piacunkat a többi tagállam előtt. Kiemelte: az előző kormány is sokat tett azért, hogy megkapják a magyarok ezeket a forrásokat, számos lépést tettek a 27 szupermérföldkő teljesítése érdekében, egyebek mellett átvették az uniós vagyonnyilatkozati rendet, ám az ellenzék folyamatosan és alaptalanul fejlentette az országot Brüsszelben, ezért nem fizették ki ezeket a forrásokat. Rétvári Bence jelezte: a Tisza hozzájárult az Ukrajna európai uniós csatlakozásához, de azt már nem látni, hogy milyen jogszabályokat fogadott el a kijevi törvényhozás, amelyek a kárpátaljai magyarok számára konkrét előrelépéseket jelentenek. A kereszténydemokrata politikus az uniós döntéshozatalt bírálva felhozta: van olyan uniós jogcím, amely alatt jogállamnak tekintik Magyarországot, és folyósítják a forrásokat, míg egy másiknál nem, ezért nem fizetnek, majd kijelentette, 1,8 milliárd eurónyi forrást vontak el úgy egyes szakterületekről, hogy a pénz végül Vitézy Dávid minisztériumánál landolt. Tuzson Bence (Fidesz) arról beszélt: a kormányzat intézményépítéseivel önkényuralmi rendszer alakul az országban, majd „a Magyar Péter-féle önkényuralmi rendszer építésének furcsa fintoraként” említette, hogy az a Vitézy Dávid mondta el ezt a felszólalást, aki az utolsó Orbán-kormányban államtitkárként dolgozott, így láthatta, hogyan valósult meg Magyarországgal szemben a brüsszeli kettős mérce. Felvetette, a kormányzat által javasolt jogszabályok nem az európai uniós pénzek hazahozataláról, hanem további szuverenitásvesztésről szóltak, a házszabály módosításának lényege pedig az, hogy „rendkívüli módon alkossanak jogot az Országgyűlés ülésein”. Annak a gyanújának adott hangot, hogy Magyar Péter kormánya „egy az egyben meg fog felelni a következő időszakban” a brüsszeli elvárásoknak, majd bírálta a köztársasági elnök elmozdítása érdekében tett lépéseket. Hitler megvárta, hogy Hindenburg meghaljon, Tildy Zoltánt Rákosi lemondatta. Senki nem ment el odáig, hogy jogszabállyal elvegyék a mandátumot – jelentette ki, felvetve, hogy a lépés a nemzetközi közösség rosszallását váltja majd ki. Egy demokráciában ilyet nem lehet csinálni – hangoztatta. A politikus azt mondta: az előző kormány is megszerezte volna az uniós forrásokat, de nem a szuverenitás egy részének feladásával, hanem annak révén, hogy „nélkülünk nem lehet következő költségvetést csinálni” az unióban. Ez a 6000 milliárd pontosan 6000 milliárd forinttal több, mint amit önök hazahoztak az unióból az elmúlt 16 évben – kezdte felszólalását a tiszás képviselő. Strompová Viktória (Tisza) arra emlékeztetett: az uniós pénzek hazahozatala volt pártja egyik legfőbb kampányígérete, majd a jelenlegi ellenzék által kormányon tetteket bírálta. Egy dologról kellett volna, Tisztelt Ellenzék, lemondani: a korrupcióról – jelentette ki, túlárazott közbeszerzésekről, indokolatlan magánrepülőzésekről és ok nélküli támogatások kifizetéséről beszélve, miközben az emberek nap mint nap láthatták, mire nem szánt pénzt a kormányzat. Az elhanyagolt területekről szólva kiemelte a közutak kritikán aluli állapotát, az egészségügy problémáit és a csatornahálózat gondjait, majd polgármesterek településük problémáit soroló leveleiből olvasott fel. Strompová Viktória azt hangsúlyozta: ahogy eddig tették, úgy ezt követően is az uniós pénzek hazahozatalán és a problémák megoldásán fognak dolgozni. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a viszonválaszában egyetértett azzal, hogy az uniós források járnak Magyarországnak, szükség van rájuk a magyar gazdaságnak, ezért hozzák őket haza. Ezzel az álláspontjukkal az ellenzéki képviselők Orbán Viktort cáfolták az értelmezése szerint, aki úgy vélekedett, enélkül is jól működik a magyar gazdaság. Dúró Dóra (Mi Hazánk) szerinte félreértette a szavait, nem azt mondta, nem lesz szükség további jogalkotásra, hanem azt, hogy azok a témák, amiket a korábbi kormány megjelölt, hogy a feltételei az uniós források hazahozatalának, azok nem volt igazak. Ezt nem tudták megcáfolni sem a Fidesz, sem a KDNP képviselői – húzta alá. A helyreállítási tervben vannak mérföldkövek, amiket teljesíteni kell – rögzítette. Az Integritás Hatósággal kapcsolatban kiemelte: a Fidesz-KDNP a korrupciót tekinti szuverenitási kérdésnek, „mi nem tekintjük a magyar szuverenitás őrzendő értékének az Önök korrupcióját”. Kitért arra is, hogy a hatóság elnökét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke nevezi ki, utóbbit pedig az előző kormány nevezte ki. A két új alelnök személyére szintén Windisch László fog javaslatot tenni – jegyezte meg. Ha azt gondolják, az Önök által kinevezett ÁSZ-elnök külföldi érdekeket szolgál, sürgősen jelezzék, mert akkor az Országgyűlés el tud járni. Rétvári Bence szavait önvádiratnak minősítette, szerinte a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy voltak projektek, amiket beírtak a helyreállítási tervbe, de nem valósultak meg.