● news.bsdnet.hu

Tegnap feleségem rutinszerűen nyomogatta a telefon gombjait, hogy véglegesítse rendelését a Temunak. Öt kis dolog, amiket már csak Kínában gyártanak, idézve engem, miszerint Kínában mindent gyártanak, amit sehol máshol már nem gyártanak, közben, szintén rutinszerűen Chopint hallgattunk, amikor egyszer csak felnézett, és azt mondta, hogy ezt nem hiszi el. Képzeljem el, a 12 300 forintos rendeléshez egy 8136 forintos, vámkezelési szolgáltatás elnevezésű díjat csatolt a cég. Kína és az Európai Unió kereskedelmi háborúja ezzel új korszakhoz érkezett. 2010-et követően a kínai technológia és ipar már komoly versenytársat kezdett jelenteni az európai iparnak, sőt bizonyos területeken világelsővé vált, egzisztenciális veszélybe sodorva – például – a német autógyártást. A fokozódó gazdasági verseny természetesen a politikai szintjén is megjelent, a brüsszeli vezetés lépéskényszerbe került. Kína ma vitathatatlanul a világ vezető gazdasági hatalma, exportja 4 trillió dollár, ennek körülbelül a harmada kötődik Európához, évente – veszélyes mértékben – öt százalékkal emelkedik, ráadásul jelentős feszültség terheli: napi egymilliárd eurós a mérleg hiánya, ezért próbálja most a brüsszeli vezetés szigorú vámokkal és az e-kereskedelmi szabályokkal védeni a kontinenst a kínai dömpingtől. A piacot azonban sajátos módon nem a rendeletek, hanem a fogyasztók döntései alakítják. Így történt, hogy a több mint 2000 milliárd forint értékű magyar e-kereskedelemben a legismertebb online résztvevő nem magyar, nem európai, hanem kínai, jelesül a Temu lett. Az olcsó kínai platformok néhány év alatt teljesen átírták a vásárlási szokásokat. Nem azért, mert a magyarok hirtelen kevésbé lettek hazafiasak, hanem mert a pénztárcájuk sokkal erősebb érv, mint bármilyen gazdaságpolitikai vagy nemzeti megfontolás. Sokakat váratlanul fog érni, hogy a 3 eurót nem csomagonként, hanem termék-kategóriánként számolják fel: egy póló, egy fülhallgató és egy telefontok máris háromszoros vámot, azaz 9 eurót jelenthet. Ugyanakkor ha még így is olcsóbb lesz a vásárlás, mintha belföldről vagy egy másik uniós tagállamból rendelnék, megszokásból vagy kényelemből újra a bevált Temut fogják választani, amelyik már felkészült a vám bevezetésére: jelentősen bővítette európai logisztikai hálózatát, raktárbázist működtet – többek között – Magyarországon. A kérdés – túl a fájdalmas többletfizetésen – most az, hogy Európa képes-e újra vonzó alternatívát kínálni a saját fogyasztóinak. A Temu magas szintű üzemeltetési modellje – gyors szállítás, egyszerű termékvisszaküldés és folyamatosan elérhető ügyfélszolgálat – a vásárlói elvárásokat is megemelte, és a belföldi kereskedők a szolgáltatási színvonal emelésével próbálnak versenyben maradni. A vámok sem oldják meg mindig a problémákat: amikor Trump nyomás alá helyezte Kínát a csúcsán 145 százalékosra rúgó importvámjaival, az ország gyárai az Egyesült Államokból átkormányozták a szállítmányokat, és olyan régiókba irányították az exportot, mint Európa és Délkelet-Ázsia. A magyar e-kereskedőknek két lehetséges jövőképük van a globális óriásokkal szemben: megmaradni belföldi, lokális szereplőnek a hazai piacon, vagy kockáztatni és regionális méretekben fejlődni. Cseh és a lengyel piaci szereplők már évek óta a terjeszkedés útját járják, és ennek eredményét, sikerességét itthon is láthatjuk. Az Allegro, egy lengyel online piactér például néhány éves erőfeszítésének köszönhetően európai vezető szerepet is kapott. Szóval vannak próbálkozások. Hosszú távon persze az lenne a jó, ha átfogó kereskedelmi megállapodásra lehetne jutni a kínai vezetéssel, ám ez most már hosszú idő óta szinte reménytelen. Mielőtt azonban azt gondolnánk, hogy Kínában minden a dömpingáruról szól, nem árt megjegyezni, hogy az ázsiai ország fejlődése továbbra is szemlátomást – és sok szakértő állandóan ismételgetett jóslataival szemben – óriási léptékű. Nem csökken a belső fogyasztás, ennek példája, hogy az országban húsz év alatt mintegy 50 ezer kilométer hosszú nagy sebességű vasúthálózat épült, és a nagyvárosok – részben ennek is köszönhetően – a technológiai fejlődés és a korszerű ipar legjelentősebb központjává váltak. A Huawei, a BYD, a Xiaomi markáns pozícióján túl a DJI a világ drónpiacának abszolút vezetője, 2022-ben pedig 70 ezer nemzetközi szabadalmat jegyeztek be kínai szakemberek. Pekingben töltött diplomata-éveimben személyesen meggyőződhettem arról, hogy a kínai politikai vezetést és az üzleti köröket csak a saját érdekeik vezetik, amiket keményen érvényesítenek. Egy neves amerikai szociológus, Donald Anderson könyvet írt arról, hogy Kína szép lassan behálózza a világot, „bankokkal támadnak majd, nem tankokkal”. A feleségem törölte rendelést. Tovább hallgattuk Chopint. Ő még a miénk. A szerző író, egykori diplomata (Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Zhai Yujia / China News Service / VCG / Getty Images)