● news.bsdnet.hu

A közlés szerint az ukrán „támadás célja az volt, hogy Zelenszkij az ankarai NATO-csúcstalálkozó előestéjén az európai országokból, köztük Nagy-Britanniából származó támogatói előtt bizonyítsa: hajlandó az általuk biztosított pénzekért Ukrajna területéről polgári célpontokat támadni az Oroszországi Föderációban”. „A kijevi rezsim terrorista akciójára válaszul, az Oroszországi Föderáció 2026. július 6-ra virradóra tömeges csapást hajtott végre földről, levegőből, illetve tengerről indítható nagy hatótávolságú és pontosságú fegyverzettel és csapásmérő drónokkal hadiipari termelő vállalatok ellen, valamint az ukrán fegyveres erőkkel kapcsolatba hozható energetikai létesítmények ellen Kijevben és Kijev megyében” – tette hozzá a tárca. A közlemény szerint az ukrán főváros elleni orosz támadás során megrongálódott a Kijev-71 vállalat és a Burevesztnyik gyár, amelyek drónok gyártására szakosodtak. Kijevben megrongálódott továbbá a Kuznyica na Ribalszkom hajógyár is, ahol a Gjurza-M típusú tüzérségi hajókat gyártják. Ezenfelül a drónok megrongálták az Ukr Armo Tech vállalatot, amely a páncélozott járművek egyik legfontosabb gyártója és szállítója, valamint a Kvant gyárat, amely a Neptun-MD rakétákat gyártja. Szintén megrongálták a zsuljani Vizar gépgyárat, ahol légvédelmi rakétarendszereket javítanak, ott több robbanást is regisztráltak. A kijevi régióban megrongálódott a Nyeftyekszperimentalnij KP üzemanyagraktára, ahonnan benzint és gázolajat szállítanak a harci övezetbe. Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különleges megbízatású nagykövete szerint a „Zelenszkij-rezsim Kijevet lőszerraktárként és a hadiipari termelés központjaként használja”. „Az orosz fegyveres erők egyik ilyen raktárra mért, rendkívül pontos csapása egész tűzijátékot eredményezett, egymást követő robbanások voltak, és a lőszer repült minden irányba. A +zöld diktátor+ számára a légvédelem nem a civilek védelmére szolgál, hanem a fővárosba összpontosított katonai raktárak és hadiipari üzemek fedezésére, amelyek a légvédelmi ernyő alá kerültek. Az emberekre Kijevben is ugyanarra a célra van szükségük: arra, hogy élő pajzsként szolgáljanak” – tette hozzá Telegram-oldalán a nagykövet. Ugyanakkor az Oroszország területére mért éjszakai ukrán csapás polgári célpontokra, „az üzemanyag- és energiaipari infrastruktúra logisztikai láncszemeinek megrongálására” összpontosult – írta a védelmi tárca. A tájékoztatás szerint a „különleges katonai művelet” térségében az utóbbi egy napban több mint 1380 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel katonai repülőtereket, katonai célokra használt energetikai és közlekedési infrastrukturális létesítményeket, valamint drónok raktározásának, összeszerelésének és indításának helyszíneit, 9 irányított légibombát, továbbá 811 repülőgép típusú drónt. A beszámoló szerint egy FAB-500-as típusú légibombával megsemmisítették az ukrán nemzeti gárda egyik drónirányító központját a harkivi régióban. Makszim Grigorjev, az orosz kormányzati szervek mellett konzultatív feladatokat ellátó Társadalmi Kamara tagja hétfőn úgy vélekedett, hogy az Ukrajna elleni megtorló csapásokat ki kellene terjeszteni politikai célpontokra is, mert „ez elejét veheti az orosz állampolgárok elleni terrortámadásoknak”. Igor Korotcsenko katonai szakértő pedig azon véleményének adott hangot, hogy Zelenszkij azért utasította el Moszkva javaslatát a donyecki Kosztyantinyivkában elesett ukrán katonák holttesteinek átvételére, mert attól félt, hogy a NATO-csúcs előtt ez „ártott volna az imázsának”. „Ez súlyos csapást volt a kijevi rezsim és személyesen Zelenszkij imázsára az Ankarában július 7-8-án megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozó előestéjén. Természetesen Zelenszkij nem kívánja most a holttesteket a világ vezető médiájának fényképezőgépei és videokamerái előtt elszállítani, mert ez de facto és de jure azt jelentené, hogy elismeri: az ukrán fegyveres erők már nem ellenőrzik Kosztyantinyivkát” – tette hozzá a szakértő.