● news.bsdnet.hu

Kedden sürgősséggel kezdi tárgyalni az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosítását , amely többek között kimondja, hogy a hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Mint megírtuk , Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn  arra tett javaslatot , hogy sürgősségi tárgyalásban, már kedden kezdjék meg az általános vitát az Alaptörvény 17. módosításáról. A részletes vita lefolytatásához és a zárószavazáshoz azonban rendkívüli ülés összehívására lesz szükség – feltehetően a jövő hétre . A parlamentnek nagyon oda kell figyelnie a törvényalkotási eljárásra, mert egy kisebb eljárási hiba is alkotmánybírósági kontrollt vonhat maga után. Az eljárás végén kétharmados többséggel kell elfogadni az Alaptörvény 17. módosítását. Az elfogadott módosítást az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja. Ezután jön Sulyok Tamás köztársasági elnök dilemmája: Alaptörvény-módosításkor nem áll rendelkezésére a rendes törvényekre vonatkozó politikai vétó , amikor is megteheti, ha az elfogadott törvénnyel vagy valamely rendelkezésével nem ért egyet, aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldi a parlamentnek. A másik két lehetőség is csak kevés mozgásteret ad számára. Az első esetben saját maga írja alá megbízatásának megszűnését. A második út szinte járhatatlan. Két ok miatt: Lenne elvileg egy harmadik út is, mégpedig a lemondás . Ezt az eshetőséget azonban maga az érintett zárta ki a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilapnak adott vasárnapi interjújában. Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra – jelentette ki Sulyok Tamás. A köztársasági elnök esetében az alkotmánymódosítási javaslat „csupán egy mondattal intézi el a hivatalból való eltávolítás kérdését”, s mivel a szöveg a „jelenlegi köztársasági elnökre", nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik, nem értelmezhető másként, mint „egy konkrét személyre szabott jogszabályként, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni” – vélekedett az államfő. A köztársasági elnök megbízatásának megszűnésével megüresedik az államfői tisztség. Az Alaptörvény rendelkezései szerint a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Ebben az esetben a házelnök országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. Ez a szabályozás azt jelenti, hogy az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon Forsthoffer Ágnes – egészen az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig – gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit. Az Országgyűlés elnöki feladatait a parlament által kijelölt alelnök, feltehetően a három tiszás alelnök (Hallerné Nagy Anikó ügyvéd, Kőszegi Krisztián földrajz-történelem szakos tanár és Rák Richárd jogász) valamelyike veszi át. Magyar Péter elmondása szerint még a nyáron új köztársasági elnököt szeretnének választani. Az Alaptörvény 17. módosítása azt is tartalmazza, hogy az Országgyűlés az új államfőt az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra választja meg. Az Alaptörvény részletesen szabályozza az elnökválasztást, amelyet az Országgyűlés elnöke (az őt helyettesítő alelnök) tűz ki. A választást jelölés előzi meg, aminek érvényességéhez a képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Következésképp: az ellenzék is tud saját jelöltet állítani. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani. A második szavazásnál a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ennél a voksolásnál már az lesz az államfő, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő 8. napon lép hivatalba. A Tisza Párt nyilvánosan még nem nyilatkozott arról, hogy kit szeretnének jelölni az államfői tisztségre. Az egyik lehetséges jelöltről Schiffer András ügyvéd beszélt . A volt politikus abból indult ki, hogy Rost Andrea, aki közvetlenül Magyar Péter után, a Tisza Párt országos listájának második helyén szerepelt, a választások után nem lett kormánytag, nem jelölték házelnöknek, de még egy bizottsági elnökséget sem bíztak rá a parlamentben. Ezt közben mosolyogva tűri, ezt egy esetben tűri mosolyogva a második helyezett: hogyha az illetőnek be van ígérve az elnöki poszt – vélekedett Schiffer András, akinek a találgatását eddig tiszás körökben sem cáfolták. Lakossági kezdeményezésekben, online petíciókban felmerült Polgár Juditnak, minden idők legeredményesebb női sakkozójának jelöltsége is. A nemzetközi sakknagymester július 3-án találkozott Magyar Péterrel az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének függetlenség napi fogadásán . Polgár Judit egy játszmát is játszott a kormányfővel, aki megjegyezte: „A sakkpartin elszenvedett megsemmisítő vereségem talán senki számára nem lehet meglepetés.” Szintén szóba került az elmúlt hetekben Fortshoffer Ágnes házelnök esetleges államfői jelölése. A politikusnőnek, akinek elfogulatlan ülésvezetéséről ebben a cikkünkben írtunk, nemcsak pártjában, hanem a parlamenti televíziós közvetítések hatására egyre szélesebb körben nőtt meg a népszerűsége. Viszont Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese éppen arról beszélt az Indexnek hétfőn, hogy most biztosan nem lesz Forshoffer Ágnesből köztársasági elnök, és aligha ő lesz a Tisza jelöltje az államfői pozícióra. (Borítókép: Forsthoffer Ágnes az Országgyűlés elnöke fogadja Sulyok Tamás köztársasági elnök gratulációját eskütétele után az új Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2026. május 9-én. Fotó: Purger Tamás / MTI)