● news.bsdnet.hu

Bár a szerencsesütit ma a kínai éttermek elmaradhatatlan záróakkordjaként ismerjük világszerte, a ropogós tészta és a benne rejlő üzenet története korántsem Kínából ered. Az ikonikus édesség bonyolult kulturális utazáson ment keresztül, amely Japánból indult, majd az amerikai bevándorlók révén vált globális jelenséggé. A szerencsesüti közvetlen őse a 19. századi Japánban, Kiotó környékén bukkant fel először. Az akkori recept azonban jelentősen elért a maitól: a tészta sötétebb volt, szezámmaggal és misóval ízesítették, az üzenetet pedig nem a süti belsejébe rejtették, hanem a tészta hajlataiba tűzték. Ezeket a süteményeket „tsujiura senbei” -nek hívták, és eredetileg a gazdag polgárok és az udvarhölgyek elegáns csemegéje volt , nem pedig tömegtermék. Hogyan lett mégis a kínai konyha szimbóluma? A válasz az Amerikába érkező bevándorlók történetében rejlik. A 20. század elején japán bevándorlók kezdték el árulni ezeket a sütiket San Franciscóban és Los Angelesben . Mivel azonban a japán konyha akkoriban még kevésbé volt népszerű, sok japán vállalkozó kínai éttermet nyitott vagy ilyeneket látott el édességgel, mert a kínai konyha már szélesebb körben elfogadott volt az amerikaiak körében. A nagy fordulat a második világháború alatt következett be. Amikor a japán származású amerikaiakat internálótáborokba zárták, a szerencsesütik gyártása leállt. A piaci rést látva kínai vállalkozók vették át a receptet és a gyártást , így a háború végére a sütemény már végérvényesen a kínai éttermekhez kötődött a köztudatban. A szerencsesüti sikere nem az ízében, hanem a rituáléban rejlik. A kutatók szerint a süti feltörése és a jövendölés elolvasása egyfajta „szekuláris szertartás”, amely interakciót teremt az asztaltársaság tagjai között. Érdekesség, hogy Kínában a mai napig szinte ismeretlen ez a szokás; ha egy turistát szerencsesütivel kínálnak Pekingben, valószínűleg csak értetlenül néz majd rá, mivel ott ez „amerikai furcsaságnak” számít. Az 1960-as évekig a sütiket kézzel hajtogatták, ami lassú és munkaigényes folyamat volt. Egy kaliforniai mérnök találmánya, a szerencsesüti-hajtogató gép azonban forradalmasította az ipart, lehetővé téve a napi több milliós darabszámot. Mára évente több mint 3 milliárd szerencsesüti készül világszerte, és bár az üzenetek között ma már reklámok vagy lottószámok is szerepelnek , az alapvető cél változatlan: egy csipetnyi izgalom és remény a vacsora végén. Kínaiak nemcsak Amerikában, hanem Európában, köztük hazánkban is élnek: ilyen az életük Magyarországon. Elveszett harmónia Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől. Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában! hirdetés