● news.bsdnet.hu

A James Webb űrtávcső új megfigyelései szerint hiányzik a Plútó törpebolygóról és a Szaturnusz holdjáról, a Titánról hiányzik egy bizonyos  fényhullámhossz, amely minden más objektumnál kimutatható. A meglepő felfedezés arra utal, hogy ezek az égitestek egy ismeretlen molekulát rejtenek, amelyet eddig sem a naprendszerben, sem exobolygón nem észleltek – írta a Live Science . Az univerzumban minden elem vagy molekula egyedi hullámhosszú elektromágneses sugárzást nyel el. Ezért a csillagászok egyik fő módszere a távoli világok tanulmányozására, hogy a róluk visszaverődő fényt megvizsgálva olyan sötét „abszorpciós vonalakat” keresnek, amelyek megfelelnek az ismert kémiai vegyületek hullámhosszainak. Például a molekuláris oxigén 230 nanométeren nyeli el a fényt, így ha egy távoli exobolygó elektromágneses spektrumában ezen a frekvencián van egy abszorpciós vonal, akkor a kutatók biztosak lehetnek abban, hogy a légköre oxigént tartalmaz – állapította meg egy korábbi tanulmány . Ilyen abszorpciós vonalat tárt fel a június közepi kutatás a Titannál és a Plutónál, nagyjából 5,11 mikrométeres hullámhosszon, ami nem egyezik meg egyik ismert molekula elnyelési hullámhosszával sem. Önmagában is különös jelenséget észleltek tehát, amiért egy eddig ismeretlen molekula lehet a felelős, amely mindkét égitest felszínén megtalálható. Ráadásul a felfedezés még furcsább, mivel a Plútó és a Titán között nagyon kevés hasonlóság van, ami megmagyarázhatná, miért osztoznak egy olyan molekulán, amely sehol máshol nem található meg. Mindez azért is figyelemre méltó, mert ahogy a Live Nation megjegyzi, a JWST kivételesen jónak bizonyult az elektromágneses spektrumok rögzítésében és specifikus vegyi anyagok azonosításában exobolygók légkörében, távoli csillagok körül és primitív galaxisokban. A Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja, és a Földön kívül az egyetlen égitest a naprendszerben, amelynek felszínén folyékony folyók és óceánok találhatók. A Plútó ezzel szemben egy teljesen fagyott bolygó, körülbelül fele akkora, mint a Titán, és nagyjából négyszer távolabb van a Naptól. Mindkét égitestnek hasonló, metánban és nitrogénben gazdag légköre van. A kutatók azonban biztosak abban, hogy az 5,11 mikrométeres abszorpciós vonalért felelős molekula mindkettőnél a felszínen található, nem a légkörben. Ezzel a kapott egy új feladatot a NASA Dragonfly helikoptere is, ami legkorábban 2028-ban indul el, és 2034-ben repül majd át a Titán légkörén. A helikopterszerű űrhajó fedélzeti spektrográfja azonosíthatja a Szaturnusz holdján található rejtélyes molekulát. Hacsak valaki előbb meg nem oldja ezt a kozmikus rejtélyt. (Fotók: Unsplash/NASA)