● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Az utóbbi napokban hazánkra és egész Európára lecsapott hőkupola már maga a klímaváltozás, élő egyenes adásban, vélekedik Jordán Ferenc biológus, a Pármai Egyetem, a nápolyi Zoológiai Állomás és a kolozsvári Biológiai Kutatóközpont munkatársa. A kutató szerint lejárt annak az ideje, hogy azzal áltassuk magunkat, hogy az élet a megszokott medrében folyhat tovább. Szembe kell néznünk azzal, hogy a klimatikus folyamatok immár kicsúsztak a kezeink közül, és fel kell készülnünk a túlélésre egy megváltozott világban. – Tavasszal soha nem látott aszály pusztított az országban, az elmúlt napokban pedig nyár elejéhez képest még ma is szokatlan hőhullámot kellett elviselnünk. Ez már a klímaváltozás része, vagy betudható az időjárás természetes ingadozásának? – Ez már abszolút az éghajlatváltozás. A változás iránya egyértelmű, és összhangban áll a klímaváltozás előre jelzett forgatókönyveivel. Egyrészt folyamatosan melegedik és szárazodik az éghajlat, másrészt egyre szélsőségesebbé válnak a kilengések. Arra kell készülnünk, hogy a száraz időszakok és az árvizek fogják váltani egymást. E folyamatok egyik legfontosabb oka, hogy a sarkvidéki területek felmelegedése miatt csökken a sarki és a trópusi régiók közötti hőmérséklet-különbség. Ez megzavarja a szélességi körökkel párhuzamos magas légköri úgynevezett futóáramlatokat. Ezen áramlatok nagy mennyiségű vizet szállítanak a trópusi, a mérsékelt és a hideg égövek határán. Ez a választóvonal azonban egyre szabálytalanabb, így szabadon elérhetnek minket a trópusi forró és az északi jéghideg légtömegek is. – Mit lehet tenni ez ellen? – Nem most kéne elkezdeni a védekezést, hanem száz éve kellett volna. A globális éghajlati és ökológiai rendszerek nagyon lassan reagálnak a változásokra. Hosszú időn keresztül lehet elrontani őket, és csak akkor vesszük észre, hogy baj van, amikor már késő. Emellett pedig a helyreállásuk is, ha egyáltalán lehet ilyenről beszélni, ugyanilyen hosszú időt vehet igénybe. De sok planetáris változás már megállíthatatlannak, visszafordíthatatlannak látszik. Magyarország éghajlata egyre forróbb és szárazabb lesz, a valószínűsíthető árvizek ellenére is. Ezért sajnos sekély tavaink is nagy veszélyben vannak. Persze, ez csak emberi szempontból veszély, hiszen a természet számára egy sekély tó időleges eltűnése semmiféle veszélyt nem jelent. Geológiai időskálán a sekély tavak mulandó képződmények, jönnek-mennek, persze a hozzájuk kötődő fajokkal együtt. A Balaton már számtalanszor kiszáradt, és mocsár volt a helyén. • A vizet nem lehet kívülről pótolni a Balatonba, a Velencei-tóba? • Milyen drasztikus lépésekre lenne szükség? • Ha feltételezzük, hogy egyetlen kormány sem fogja felvállalni a világon az irányított népességcsökkentés politikáját (ami elég valószínű), akkor mit tehetünk?• Mi lesz, ha nem változik semmi, és a jelenlegi trendek folytatódnak? Megvalósul a Mad Max-filmek világa? A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap 2026. július 9-ig kapható 2026/27. számában . Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz! Már előfizető vagyok, bejelentkezem!