● news.bsdnet.hu

Nagy Gábor Bálint az ATV Egyenes Beszéd csütörtök esti adásában arról beszélt, hogy sosem érzett politikai nyomást az ügyészségi munkában, és csak a megválasztása utáni időszak ügyeiért tud felelősséget vállalni. A megkezdett munkáját folytatni akarja. Nagy Gábor Bálintleszögezte: az ügyészség feladata szakmai munka, nem nyilvános szereplés, ezért is adott eddig kevés interjút. A lemondási felszólításra reagálva elmondta, hogy 2025 júniusa óta tölt be legfőbb ügyészi pozíciót, és kizárólag az azóta eltelt időszakért tud felelősséget vállalni. Azt is hangsúlyozta, hogy sem az ő megválasztása előtt, sem azóta nem tapasztalt politikai nyomást az ügyészség munkájára, és egyetlen telefonhívást sem kapott, amely egy politikus elleni nyomozás leállítását vagy akár puszta megkérdőjelezését célozta volna. Tóni, Barbara és Ádám A közvélemény által ismert „Tóni, Barbara és Ádám” nevek Magyar Péter egy hangfelvételén kerültek nyilvánosságra, amelyen Varga Judit egykori igazságügyi miniszter hangja hallható. A felvételen elhangzó nevek alapján sokan találgatták, kik lehetnek ezek a személyek, és milyen szerepük volt a NER működésében. Nagy Gábor Bálint az adásban elismerte: természetesen tudja, kikkel hozzák összefüggésbe ezeket a neveket, de konkrétumokat nem tudott mondani. A legfőbb ügyész elmondta: a kollégái kiterjedt nyomozást folytattak az ügyben, Varga Juditot tanúként meghallgatták, ő azonban a vallomásában részben más képet festett, és nem tudta megerősíteni a hangfelvételen elhangzottakat. Az eljárást ezt követően megszüntették. Az ügynek azonban volt egy további jogi fordulata: 2023. január 1-je óta lehetőség van arra, hogy az eljárást megszüntető ügyészségi határozatokat bárki megtámadja a bíróság előtt felülbírálati indítvánnyal. Ebben az ügyben is érkezett ilyen indítvány, a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója azonban helybenhagyta az ügyészség döntését, és elutasította a felülbírálati kérelmet. Nagy Gábor Bálint szerint ez utóbbi körülmény fontos: egy független bíróság is megalapozottnak ítélte az ügyészség álláspontját. A dokumentumokba való beavatkozás gyanúja kapcsán – amely az egyik érintett személy nevéhez kapcsolódott – a legfőbb ügyész elmondta: a kollégái ezt is alaposan megvizsgálták. Az elektronikus dokumentumok természetéből adódóan ez rendkívül összetett feladat: a nyomozási bíróhoz elküldött iratok ott megmaradnak, sokszorozódnak, és rendkívül nehéz utólag bizonyítani, hogy valaki belenyúlt-e ezekbe. „Semmi sem kizárt és semmi sem lehetetlen” – fogalmazott Nagy Gábor Bálint, de hozzátette: a kollégái ameddig lehetett, elmentek, és a bírói döntés is azt igazolja, hogy a lezárás megalapozott volt. Hangsúlyozta: önmagában az, hogy nevek elhangzottak egy hangfelvételen, még nem jelent bizonyítható bűncselekményt. Ahhoz konkrét, bíróság előtt megálló bizonyíték szükséges, és ez az ügy ezen bukott meg. MNB-ügy: párhuzamos szálak, felpörgő nyomozás Az MNB-ügyben Nagy Gábor Bálint részletesen elmagyarázta, miért tartott ilyen sokáig, mire az ügyészség magához vonta a nyomozást. A büntetőeljárási törvény értelmében főszabályként a rendőrség vagy a NAV nyomoz, és amíg valakivel nem közölnek megalapozott gyanút, az ügyészség csak törvényességi felügyeletet lát el, utasítást nem adhat arra, hogy milyen eljárási cselekményeket végezzenek, kit hallgassanak ki gyanúsítottként, vagy milyen eszközöket foglaljanak le. A felügyeletet ellátó ügyész időszakonként kap egy jelentést, de ha abban nincs tételes jogszabálysértés, érdemi lépést nem tehet. Az ügyészség akkor döntött a hatáskör-elvonás mellett, amikor a rendőrségtől kért összefoglaló tényállás – amelyben azt kérték, írják le hogy nagyjából mit sikerült megállapítani – jogilag értelmezhető formában nem érkezett meg. Ez volt az a jelzés, amely alapján a felügyelő ügyészek úgy ítélték meg: valami nincs rendben, és itt az ideje átvállalni a nyomozást. Az ügynek több párhuzamos szála fut. Volt feljelentés a PADME és más jegybanki alapítványok működése kapcsán, külön eljárás indult a kecskeméti szállodát és a Neumann Egyetemet érintően, és fut egy önálló pénzmosási szál is. Ezeket részben együtt, részben külön kezelik. Nagy Gábor Bálint elmondta: az ügyészségi nyomozásba jelenleg az egyik szál – a székhely-átvitellel kapcsolatos ügy – már bekerült, a pénzmosási szál pedig azzal összefüggésben fut párhuzamosan. A nyomozás előrehaladásáról annyit árult el: az Állami Számvevőszéktől, amely az egész ügyet feltárta, újabb dokumentumokat foglaltak le, és további eljárási cselekmények vannak tervben. A legfőbb ügyész szerint a nyomozás most jutott el abba a fázisba, ahol érzékelhető előrelépés várható. „Aki bűncselekményt követett el ebben az ügyben, azt bíróság elé fogjuk állítani, és a bűnösséget meg fogjuk állapítani” – szögezte le, hozzátéve: az ügyészségi nyomozás megindulásának semmi köze nem volt az április 12-i választáshoz – a döntés szakmai alapon, a nyomozás addigi menetének értékelése alapján született. Rezsimváltás és versenyfutás A legfőbb ügyész szerint a politikai változás kedvező hatással lehet a nyomozásokra: egy rezsimváltás után elindulhat egy versenyfutás az elkövetők között. “Amikor van egy ilyen fajta rezsimváltás, akkor vannak emberek, akik úgy gondolják, hogy érdemes megszólalni” – fogalmazott. „Ez nekünk, hatóságoknak tökéletes alkalom, mert akkor információkat tudunk szerezni” – mondta. Arra a felvetésre, hogy Hadházy Ákos éveken át tucatnyi ügyet jelzett, amelyekre alig indult nyomozás, azt válaszolta: ezek az ügyek nem évültek el, és vannak olyanok, amelyeket most vesznek elő újra. A műsorban szóba került az a felvetés is, hogy az Igazságügyi Minisztérium alá rendelnék az ügyészséget. Nagy Gábor Bálint határozottan ellenezte ezt: úgy véli, az európai tendencia az ügyészségek függetlenedése felé mutat, a Velencei Bizottság és az uniós legfőbb ügyészek hálózata is a függetlenség mellett foglalt állást. Támogatja ugyanakkor az Európai Ügyészséghez való csatlakozást – mint mondta, ez már korábban is a szakmai álláspontja volt, és sokkal egyszerűbbé tette volna például az uniós pénzekkel kapcsolatos ügyek kezelését.