● news.bsdnet.hu

A magyar tudományosság számára szinte felfoghatatlanul sok, több mint negyedbillió forintot juttatott a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium a Fidesz-kormánnyal kifejezetten szívélyes viszont ápoló Nobel-díjas Krausz Ferenc által irányított Élvonal Alapítványnak. Alig két hónappal a választások előtt kötöttek velük finanszírozási szerződést, amit elméletben csak mindkét fél egyetértésével lehet megváltoztatni. Krausz mindeddig próbálta elzárni a szerződést a nyilvánosság elől, de lapunk hozzájutott, és most bemutatjuk. Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány a napokban azzal került be a hírekbe, hogy aTelex információiszerint „a belpolitikai helyzetre hivatkozva” kihátrált a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) finanszírozása mögül. Az akadémia középiskolai és egyetemi természettudományos tehetséggondozással foglalkozik, és az éves költségvetése Hegyi Péter, az akadémia vezetőjének tájékoztatása szerint jelenleg nagyjából egymilliárd forint. Ebből 375 gimnázium 5500 tanulóját segítik, és több mint 400 tanár dolgozik velük. A cikk megjelenése után az alapítványsajtótájékoztatóttartott, amelyen a hivatkozott „belpolitikai helyzettel” kapcsolatban Krausz Ferenc kifejtette, hogy ameddig nem kapnak biztosítékot arra, hogy az új kormány az előző kormánnyal kötött finanszírozási szerződést maradéktalanul betartja, addig nem vállalnak jelentős kötelezettségeket. Krausz megtagadta, hogy nyilvánosságra hozza a támogatási szerződést: „Nincs jogunk ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzuk a szerződést a KIM-mel (Kulturális és Innovációs Minisztérium), de ha az új kormány megkér vagy utasít minket erre, akkor azt maradéktalanul teljesítjük” – válaszolta újságírói kérdésre. Azóta mindenki e titkolt szerződés után kutat, hiszen csak az Élvonal Alapítvány teljes költségvetése fényében lehet megítélni azt, hogy mekkora terhet is jelentene számára az NTA finanszírozása. Alább bemutatjuk ezt a közfeladat-finanszírozási szerződést, amely az Élvonal Alapítvány és a Kulturális és Innovációs Minisztérium között 2026. február 20-án (a választások előtt alig két hónappal) jött létre. A szerződést közérdekű adatigénylés révén kérték ki, és ezután került lapunk birtokába. A megállapodást Hankó Balázs miniszter, illetve Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az alapítvány kuratóriumának elnöke írták alá. A szerződés értelmében Hankó Balázs miniszter az állam nevében 2031. december 31-ig összesen 261 700 000 000, vagyis kettőszázhatvanegymilliárd-hétszázmillió forint finanszírozásról vállalt kötelezettséget. Egy másik, hasonló módon kikért dokumentum tanúsága szerint 2026. április 30-ig az alapítványnak már folyósítottak 22 381 152 992 forintot. Emellett 2026-ra kapnak még 400 millió forint működési támogatást, amit a későbbi években a fogyasztói árindexszel összhangban emelnek. Ismeretes, hogy az ugyancsak Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (nem tudni, minek az a kötőjel, helyesen Molekulárisujjlenyomat-kutató Központnak kéne írni) korábban már kapott75 milliárd forintnyiállami támogatást. Így a Krausz által vezetett szervezetek már bőven 300 milliárd forint feletti közpénz felett rendelkeznek úgy, hogy ennek felhasználásáról nagyrészt saját hatáskörben dönthetnek. Hegyi Péter, a Nemzeti Tudósképző Akadémia programigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy több polgármester, számos társadalmi szereplő, valamint a Fiatal Kutatói Akadémia és a kutatóközösség támogatása ellenére továbbra sincs finanszírozási szerződés az NTA-ban tanuló és oktató diákok és tanárok számára. „A nyilvánosságra került számok alapján számunkra továbbra is nehezen értelmezhető, hogy az alapítványunk 666 millió forintos támogatási kérelme miért nem fért bele a rendelkezésre álló forrásokba – nyilatkozta lapunknak Hegyi. – A megismert szerződés alapján pedig az sem világos számunkra, hogy az Élvonal Alapítvány miért döntött úgy, hogy kihátrál a magyar egyetemek és a HUN-REN kutatóhálózat fiatal tehetségeinek támogatása mögül.” Nézzük hát, mi áll ebben a szerződésben (a negyedbillió forinton túl). Leírják benne, hogy az Élvonal Alapítvány tavaly november 18-án jött létre, és kekvának (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak) minősül. A célja, hogy világszínvonalú kutatói környezet jöjjön létre Magyarországon, amely „a jelen és a jövő világhírű magyar kutatóit szolgálja”. Ennek érdekében támogatni kívánják tudományos tehetséggondozást, illetve Magyarországra akarják vonzani a világ élvonalába tartozó kutatókat. Emellett elő kívánják segíteni a kutatási eredmények piaci hasznosítását. Mindezek érdekében kötött a kormány és az alapítvány keretmegállapodást a felek együttműködésének rendjéről. Leírják, hogy a miniszter és az alapítvány részletes feladatfinanszírozási megállapodásban állapítják meg a közfeladat vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a finanszírozás ehhez igazodó mértékét, az értékelést, a felülvizsgálatot és az elszámolás módját. A kiadott szerződésben a finanszírozás évenkénti ütemezett összegeit kitakarták. A finanszírozás egy része az alapfinanszírozás, amely „kiszámítható finanszírozást biztosít az alapítvány által ellátott közfeladatok magas színvonalú megvalósításához”, illetve a szükséges infrastrukturális feltételek megteremtéséhez. Ide értendő az alapítvány leendő székhelyeként és központjaként funkcionáló Élvonal Központ infrastruktúrális beruházása. Emellett a szerződésben szerepel indikátor és teljesítmény alapú finanszírozás is. A finanszírozás felhasználásáról az alapítvány évente készít beszámolót és elszámolást. A szerződés értelmében a szerződést módosítani csak a felek kölcsönös egyetértésével lehet. Az állam akkor jogosult a szerződés módosítását kezdeményezni, ha a maghatározott indikátorok teljesülésében jelentős eltérés tapasztalható, illetve ha az alapítvány kuratóriuma elnökének személye (vagyis Krausz Ferenc) megváltozik. Ha az állam úgy döntene, hogy többletforrást kíván biztosítani az alapítványnak, ezt egyoldalúan is megteheti. Ugyanakkor a szerződés azt is kiköti, hogy a miniszter azt bizonyos esetekben 180 napos felmondási idővel felmondhatja. Ilyen eset például, ha az alapítvány a forrásokat nem a közfeladatai teljesítésére használja fel, nem biztosítja az ellenőrzésre jogosult szervek ellenőrzésének feltételeit, illetve ha a kötelességeit ismétlődően és súlyosan megszegi. A 261,7 milliárd forintos állami kötelezettségvállalás nemzetközi összehasonlításban is rendkívüli léptékű támogatásnak számít. Összehasonlításképpen: 2025-ben azNKFI Alap „Advanced”csúcskutatói pályázatai keretében összesen 192 projekt részesült támogatásban, mindössze 24,6 milliárd forint értékben. Az Európai Unió legmagasabb presztízsű kutatási finanszírozási rendszerében, azERC Advanced Grantprogram 2024-es pályázati körében – ahol Európa vezető kutatói, köztük Nobel-díjas tudósok is versenyeznek – a több mint 450 millió lakosú európai térségben összesen 281 kutató nyert támogatást, együttesen 721 millió euró értékben. Ez mai árfolyamon megközelítőleg 260 milliárd forintnak felel meg, vagyis nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, amelyet a magyar állam egyetlen alapítvány számára fizet. A Magyar Tudományos Akadémia nagy presztízsű kiválósági programja, aLendület Programis évente csupán mintegy 20 új kutatócsoport támogatását teszi lehetővé, összesen egymilliárd forint alatti éves keretből (öt évre vonatkoztatva 4,3 milliárd forintból). A szerződéssel kapcsolatban kérdéseket küldtünk az Élvonal Alapítványnak, és személyesen Krausz Ferencnek is. Megkérdeztük tőlük, hogy pontosan mire fogják fordítani a támogatást (hiszen erről a szerződésben általánosságokon túl nincs szó). Megkérdeztük azt is, hogy a szerződés előkészítése során konzultáltak-e a Magyar Tudományos Akadémiával vagy a Magyar Rektori Konferenciával, illetve a támogatás felhasználásáról egyeztetniük kell-e velük vagy bármely más szervezettel. Arról tájékoztattak válaszukban, hogy a megállapodás egy több évre szóló, teljesítményalapú tudományos, tehetséggondozási és innovációs konstrukciót rögzít, ahogy azt írtuk is: 2031 végéig szól. Az alapítvány vállalja, hogy legalább 25 nemzetközileg elismert, világszínvonalú kutató, valamint mintegy 50 kiemelkedően tehetséges, gyorsan fejlődő fiatal kutató számára hozzon létre nemzetközi mércével is versenyképes kutatási környezetet, miközben országos tehetséggondozási rendszert épít ki. Molnár CsabaRég nem látott tudománypolitikai vita robbant ki Krausz Ferenc körülMégpedig lapunk nyomán, a Magyar Hang írta meg először, hogy a kormány a Nobel-díjas fizikus tevékeny közreműködésével lerombolta a tudományfinanszírozási rendszer négy évtizedes sarokkövét. Mégpedig lapunk nyomán, a Magyar Hang írta meg először, hogy a kormány a Nobel-díjas fizikus tevékeny közreműködésével lerombolta a tudományfinanszírozási rendszer négy évtizedes sarokkövét. Mint írják, a finanszírozás szigorú indikátorokhoz és részletes elszámolási kötelezettségekhez kötött. A szerződés az aláíró minisztérium, illetve annak mindenkori jogutódja számára széles körű ellenőrzési, indikátorokhoz kötött visszafizetési garanciális jogosultságokat biztosít, ami rendszeres és folyamatos szakmai egyeztetést feltételez. Az Élvonal Alapítvány a támogatások felhasználásáról elkülönített nyilvántartást vezet, a finanszírozó felé teljes körű átláthatóság mellett. Állításuk szerint „folyamatos szakmai egyeztetések zajlottak a hazai tudományos élet meghatározó szereplőivel. Az Élvonal Alapítvány párbeszédet folytatott többek között a magyar tudományos akadémia korábbi elnökeivel, egyikük a kuratórium tagja, „a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal társelnökével, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetésével és a kutatóközpontok főigazgatóival, valamint egyetemekkel.” Az Élvonal értelmezése szerint „a szerződésből egyértelműen kiolvasható, hogy a program célja nem a meglévő magyar tudományos rendszer lecserélése, hanem annak nemzetközi szintű megerősítése és kiegészítése.” A finanszírozás jövőjével kapcsolatban leírták, hogy „a szerződés több évre szóló megállapodás, ugyanakkor a további folyósítások kapcsolódnak a megfelelő mértékű szakmai előrehaladáshoz, valamint a mindenkori költségvetési döntésekhez.” Megjegyzik, hogy a kuratóriumukat kizárólag Nobel- és Abel-díjas kutatók alkotják. Tagjai: Donna Strickland, Randy Schekman, Steven Chu, Lovász László és Krausz Ferenc. A meglepően hosszú válaszukat – hogy érezzük a törődést – egy fenyegetéssel zárták: „Az elmúlt időszakban az Alapítvánnyal kapcsolatban több valótlan állítás is megjelent a nyilvánosságban; ezekkel összefüggésben a szükséges jogi lépések megtörténtek." Kérdéseket küldtünk a leváltott kormány Kulturális és Innovációs Minisztériumának, illetve személyesen Hankó Balázsnak (a szerződés másik aláírójának) is. Minthogy az új Tudományos és Technológiai Minisztérium (és annak sajtóosztálya) tudomásunk szerint még nem állt fel, ezért a Tisza Párt sajtósainak küldtük el kérdéseinket arról, hogy mit terveznek az efféle kötelezettségvállalásokkal a jövőben. Emellett megkérdeztük a Magyar Tudományos Akadémiát, illetve a Magyar Rektori Konferenciát is arról, hogy bevonták-e őket ebbe a megállapodásba, és mi az álláspontjuk róla. Az MTA kérdéseinkre küldött válaszában leírta, hogy „MTA-t nem vonták be az előzetes egyeztetésekbe, döntéselőkészítésbe, hivatalos információnk nem volt arról, hogy milyen költségvetéssel fog majd felállni ez a testület, vagy hogy pontosan milyen programok, beruházások finanszírozására tervezik fordítani majd a költségvetését.” Az MTA egyetért azzal, hogy a kutatástámogatásra fordítandó állami összegeket egyértelműen növelni kellene Magyarországon, hiszen ezen a téren régiós viszonylatban is komoly lemaradásban vagyunk. Abban ugyanakkor nincs konszenzus, hogy a magyar tudományfinanszírozási rendszer jobb működéséhez mely programok hiányoznak leginkább, illetve, hogy ezek arányos finanszírozását milyen keretek között volna ideális biztosítani. Ezeket a vitákat le kell folytatni a jövőben – érvel a Magyar Tudományos Akadémia. A Magyar Rektori Konferencia válaszában leírta, hogy „a Magyar Rektori Konferenciát (MRK) nem vonták be az előkészítési folyamatba. Az MRK tagjainak egy része informálisan tudott egy Élvonal KEKVA létrehozásáról. Az MRK-nak a szerződés részleteiről semmilyen információja nincsen. A Magyar Rektori Konferencia nem alakított ki ezidáig egységes véleményt ezzel kapcsolatban, elsősorban a biztos információk hiányában, bár az egyetemek rektorainak megvan erről véleménye.”Ha bármely más megkérdezett fél reagál megkeresésünkre, frissíteni fogjuk cikkünket. A Magyar Hang tudományos újságírója. Biológusként doktorált, Marie Curie-ösztöndíjasként kutatott az Egyesült Királyságban, majd az újságírásra váltott. A tudományos újságírásban létező összes jelentős díjjal, közöttük az Akadémiai Újságírói Díjjal is kitüntették.