● news.bsdnet.hu

Április végére a költségvetési hiány az éves törvényi cél 91 százalékán állt. Magyar Péter hivatalba lépő miniszterelnök nemrég arról posztolt, úgy tudják, a távozó kormány saját számításai is a hiány jelentős elszállását jelzik előre az egész évre. Április végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 3,85 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt - írja jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ezen belül a központi költségvetés 3,74 ezer milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 43,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 150,3 milliárd forintos hiányt mutattak. Áprilisban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 429,4 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 376,4 milliárd forintos deficittel. A költségvetési törvény a teljes évre 4,22 ezer milliárd forintos hiánnyal tervez, miközben a távozó kormány informális – a költségvetési törvényen szokás szerint át nem vezetett – hiánycélja 5 ezer milliárd forint. Tehát április végére a teljes éves törvényi hiánycél 91 százalékra teljesült, míg az informális hiánycél 77 százalékra. Ezek historikusan is rossz arányok, még azt is szem előtt tartva, hogy a büdzsé kiadási oldala fejnehéz: számos jelentős tétel (állampapír-hozamfizetések, 13. havi és 57. heti nyugdíj) az év elejét terhelik. Az NGM egyelőre csak az előzetes becslést közölte, a részleteket nem, így nem tudni, pontosan milyen tételeknek mennyiben köszönhető az április havi hiány. Igaz, ez a részletes adatokból sem feltétlenül derül ki.A hiány március végén 3,4 ezer milliárd forinton állt, csak ebben hónapban a költségvetés 1,3 ezer milliárd forint deficitet hozott össze. És a részletes jelentésből sem derült ki, hogy pontosan hogyan. Az viszont nyilvánvaló volt, hogy a probléma a kiadási oldalon állt elő: ezek összességében az éves törvényi előirányzat 32 százalékára teljesültek már március végére. Az úgynevezett szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai mérlegsoron 2026 első három hónapjában 2,7 ezer milliárd forint volt a kiadás, ami több mint kétszer nagyobb az előző év azonos időszakának kiadásánál, és nem mellesleg a teljes évi előirányzat 42 százaléka. Ezek a minisztériumok és egyéb, önálló fejezettel rendelkező állami szervek alá tartozó tételek, ide tartozik a Rogán féle a „kormányzati kommunikáció” és a „kiemelt állami rendezvények” finanszírozása is. Vélelmezhető, hogy a márciusi költségvetési folyamatok voltak jellemzőek áprilisra is, tehát a hiány további emelkedése mögött is elsősorban vélhetően a minisztériumok kiköltekezése állhatott. https://hvg.hu/kkv/20260505_megtalal-nka-botrany-tamogatas-logika-k-monitor-valasztokerulet-100-szaz-millio-kiad Az biztos, hogy a felálló új kormány nehéz örökséget lesz kénytelen tovább vinni.Magyar Péter leendő kormányfő nemrég bejelentette, hogy úgy tudják: „az Orbán-kormány saját friss számítása szerint még az újabb pénzszórás nélkül is a GDP 6,8 százalékára emelkedne az államháztartás idei hiánya. Ami az „újabb pénzszórást” illeti, Magyar szerint a leköszönő kormány „teljesen kifosztaná a kasszát”, új kötelezettségek vállalását tervezi „minél nagyobb összegben”. Egy GDP-arányosan 6,8 százalékos hiány rendkívül magas volna. Messze magasabb, mint a költségvetési törvényben szereplő 3,9 százalékos cél, messze magasabb, mint az informálisan 5 százalékra emelt hiánycél. 7 százalék körüli hiányokat a koronavírus-járvány éveiben, 2020-ban és 2021-ben produkált a magyar büdzsé. A GDP-arányos hiány megugrását persze részben magyarázza, hogy a várnál gyengébb gazdasági növekedés és legalábbis nem magasabb infláció mellett a GDP értéke alacsonyabb lesz a vártnál, ami minden GDP-arányos mutatót ront. Nem világos, hogyMagyar Péter és kormánya, szakminiszterei mit terveznek kezdeni ezzel a költségvetési helyzettel. A szóban forgó közösségimédia-bejegyzésben Magyar felszólította „a minisztériumi vezetőket, hogy a Tisza-kormány megalakulásáig semmilyen új kötelezettséget ne vállaljanak, és csak a normál működéshez szükséges kifizetéseket teljesítsék”. Továbbá „felelős pénzügyi gazdálkodást”, a „lopás, herdálás, pazarlás” végét ígérte. Nem ígért ugyanakkor költségvetési kiigazítást – más néven: megszorítást –amire pedig alighanem szükség volna, ha jelen állás szerint a hiány ennyire elszállt. És különösen szükségesnek tűnik a költségvetési kiigazítás, ha a Tisza-kormány komolyan gondolja azeuróbevezetésfeltételeinek teljesítését 2030-ra. Az egyik feltétel ugyanis a 3 százalék alatti államháztartási hiány – amit nem mellesleg az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt is el kellene érni. Szó se róla, Magyar Péter azt sem ígérte, hogy nem lesz költségvetési kiigazítás – ami ugyanakkor nehezen képzelhető el, ha a Tisza Párt legalább a választási programjában megfogalmazott ígéreteinek egy részét valóra kívánja váltani már idén. Érdemes mielőbb áttekinteni a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat. Korrigálható-e a 08-as bevallásban? Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta az Adózóna szakértője válaszolt. Már nem az a kérdés, szükség van-e online jelenlétre, hanem az, hogyan lehet az igazán hatékony. Egyre népszerűbb Magyarországon is a BNPL (Vásárolj most, fizess később) halasztott fizetési megoldás. Külön államtitkára lesz a gyermekjogi és gyermekvédelmi ügyeknek a Szociális- és Családügyi Minisztériumban – értesült a HVG több forrásból. Másodjára drágították a csúcskategóriás belépők árát.