● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Egyhangúan, vagyis a tiszás, fideszes, KDNP-s és mi hazánkos képviselők szavazatával fogadta el az Országgyűlés kedden délelőtt azt az új szabályozást, amely lényegében az ügynökakták nyilvánosságát készíti elő. (Egyes részeiről volt külön szavazás, ott már 8 fideszes politikus tartózkodott.) Az elfogadott törvény lényege, hogy az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását érintően létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot. Az indoklás alapján a felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. A bizottságot pedig azért állítják fel, hogy konkrét javaslatokkal segítse a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztassa. A testület 13 tagból, az elnökből, nyolc ellenzéki civil szakértőből, valamint négy a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal, illetve szakismeretekkel rendelkező tagból áll majd. Két civil szakértő személyéről az ellenzéki pártok állapodnak majd meg. A parlament döntése alapján a bizottság minden tagja számára kötelező lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés. A civil szakértők az elnökkel és a szolgálatok által jelölt tagokkal ellentétben díjazásban részesülnek a munkájukért. Közben az ügynökakták nyilvánosságát szolgáló tervezett már társadalmi egyeztetés alatt van. Ez arról szól, hogy a törvény hatálybalépését követően a titkosszolgálatok kötelesek lesznek a náluk lévő valamennyi iratot, adatbázist átvizsgálni, és rövid határidővel dönteni arról, hogy a minősítést fenntartják-e vagy sem. Azok az iratok, amelyek titkosításának fenntartását a titokgazda nem kezdeményezi, átkerülnek a levéltárba, ahol a szakemberek elkezdik a szükséges elemzéseket és értékeléseket, hogy a dokumentumok 2026. október 22-én nyilvánossá válhassanak. Azokat a dokumentumokat, amelyeknél a titokgazda a titkosítás fenntartását javasolja nemzetbiztonsági vagy más megalapozott érdekre hivatkozva, egy bizottság fogja véleményezni. Első lépésben az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz nyilvános. A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák. A mágnesszalagokként említett adathordozóra 1990 januárjában a G-, H- és K-adattárat másolták át. A „G” adattár az úgynevezett operatív nyilvántartást, a „H” adattár a hálózati nyilvántartást, a „K” adattár a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazza. Ezeket rendszerezés nélkül, ömlesztve másolták át a szalagokra. A feltárás második lépéseként a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a rólunk készült értékeléseket teszik közzé. Ezekből a dokumentumokból az derül ki, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek. Ezzel egyidőben, folyamatosan közzéteszik az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat is, legkésőbb az év végéig.