● news.bsdnet.hu

A teljesítményértékelési rendszer a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023-as törvényből, a szakma által csak státusztörvényként emlegetett jogszabályból nőtt ki. A törvényt 2023 júliusában, tömegtüntetések, pedagógussztrájkok és polgári engedetlenségi akciók közepette fogadta el az akkori kormánytöbbség, és ez szüntette meg a pedagógusok közalkalmazotti jogállását , valamint a háromévente járó kötelező előmenetelt is. A jogszabály logikája szerint az egyes fokozatokhoz széles illetménysávok tartoztak, és azt, hogy egy pedagógus a sávon belül hol helyezkedik el, részben az egyéni teljesítménye döntötte volna el. Ehhez kellett egy mérőeszköz. A részletszabályokat a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024-es BM-rendelet tartalmazta, amely 2024. június 1-jén lépett hatályba, az első teljes értékelési ciklus pedig a 2024/25-ös tanévben indult el. A TÉR lényege az volt, hogy az értékelő vezető – iskolák esetében az igazgató – évente, szeptember 1-jétől a tanítási év végéig tartó időszakra vonatkozóan pontozta a pedagógusok munkáját. A maximálisan adható száz pont két részből állt össze: legfeljebb húsz pontot lehetett kapni három személyre szabott, egyéni teljesítménycél eléréséért, a maradék nyolcvan pont sorsáról pedig hét központilag meghatározott, egységes értékelési szempont döntött. Ezek a mindennapi munka szinte minden rezdülését lefedték: pontozták a pedagógiai munka eredményességét, a feladatvállalást és megbízhatóságot, a szakmai megújulást, a munkabírást, a kommunikációs készséget, a diákok értékelését és a közösségért végzett munkát is. Az eredményeket a tanulmányi rendszer, vagyis a KRÉTA erre a célra kialakított felületén kellett rögzíteni és kézbesíteni. A pedagógus az értékelő megbeszélés után legfeljebb öt munkanapon belül tehetett észrevételt, ami az érdekvédők szerint messze volt a valódi jogorvoslattól. A rendszerhez kapcsolódott az úgynevezett NAT-vizsga is. Egy 2024. szeptemberi BM-rendelet kötelezővé tette, hogy a pedagógusok a tartalomszabályozókkal, vagyis lényegében a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos ismereteikből képzésen és vizsgán adjanak számot, ennek teljesítése pedig beszámított az első, legnagyobb súlyú, 28 pontos értékelési szempontba. A tét elvben a pénz volt. A kiemelkedően értékelt pedagógusok a következő tanévtől magasabb illetményre számíthattak, a gyakorlatban azonban az érintettek szerint az emelés mértéke minimális maradt, miközben az adminisztráció óriásira nőtt. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter később úgy számolt, hogy intézményenként átlagosan 865 munkaóra ment el a TÉR-re. A szakma gyakorlatilag az első pillanattól elutasította a rendszert. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform már a rendelettervezet 2023. decemberi megjelenésekor jelezte, hogy a konstrukció kiszámíthatatlan, az intézményenként eltérő egyedi szempontok miatt igazságtalan, és inkább büntető, mint fejlesztő jellegű. A PDSZ felmérésében megszólaló pedagógusok arról számoltak be, hogy volt, ahol az igazgató „arcra adta a pontokat”, máshol pedig limitálták, hányan kerülhettek a legfelső sávba, ezért jól dolgozó kollégákat kellett lepontozni – ez egyes intézményekben felmondásokhoz is vezetett. A bizalmat tovább rombolta, hogy a kormány 2025 nyarán egy salátarendeletbe – amely egyebek mellett rendvédelmi tisztjelöltek gyakorlónadrágjáról és esőgallérjáról szólt – rejtve módosította a szabályokat, és kivette az igazgatók kezéből a béreltérítés jogát. A pedagógusok így pár nappal a 2025-ös tanévkezdés előtt sem tudták, kapnak-e egyáltalán béremelést az értékelésük alapján. A PDSZ petíciót indított a rendszer megszüntetéséért, a 2026. májusi kongresszusa pedig már első helyen követelte a TÉR visszavonását. Az április 12-i választás után hivatalba lépő Tisza-kormány oktatási tárcája szinte azonnal napirendre vette az ügyet. Lannert Judit május végén egyeztetett a Pedagógusok Szakszervezetével , majd a PDSZ-szel is, ahol a szakszervezet azzal érvelt, hogy sem jogi, sem uniós finanszírozási akadálya nincs az azonnali felfüggesztésnek, mert az uniós kötelezettségvállalásokban nem a TÉR, hanem csak a bérek differenciálása szerepel. Június elején a Tanítanék Mozgalom képviselői is tárgyaltak a miniszterrel és Szűcs Dórával, az Országgyűlés tizenhat év után újra önállóan működő oktatási bizottságának elnökével, és már ekkor kiszivárgott, hogy a rendszer leállítása eldöntött kérdés. Ez egy központilag irányított, lényegében adminisztratív értékelési rendszere volt a pedagógusoknak, ami minimális bérnövekménnyel járt. A korábbi pedagógus életpályamodell legalább egy szakmai előrehaladási lehetőséget biztosított, ehhez képest a TÉR csak egy plusz, központi adminisztratív alapokon nyugvó rendszer volt – mutatott rá Szűcs Dóra az Indexnek. A kormány először rendeleti úton lépett. A június 5-én, a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet felfüggesztette a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget a 2025/26-os tanévre, és elrendelte, hogy a szakmai szervezetek széles körű bevonásával, 2026. augusztus 31-i határidővel kezdődjön meg egy új rendszer kidolgozásának előkészítése. Ezt követte a törvényi szintű kivezetés. A Kapronczai Balázs oktatási államtitkár és Müller Anna, az oktatási bizottság alelnöke által jegyzett T/168-as törvényjavaslatot az Országgyűlés kedd délelőtt 135 igen szavazattal, 53 tartózkodás mellett meg is szavazta. A jogszabály kimondja, hogy a 2025/26-os tanévben, illetve nevelési évben a munkáltatók nem folytathatják le a pedagógusok teljesítményértékelését, egyúttal hatályon kívül helyezi a 18/2024-es BM-rendeletet is. A javaslat kimondja, hogy a 2025/26-os tanévben, illetve nevelési évben a munkáltatók nem folytathatják le a pedagógusok teljesítményértékelését, egyúttal hatályon kívül helyezi a 18/2024-es BM-rendeletet is. A törvény indokolása szerint a rendszer „sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas”. A parlamenti vitában az ellenzék fő kifogása az volt, hogy a kormány úgy állítja le a rendszert, hogy nem látszik, mi lép a helyére. Rétvári Bence (KDNP) szerint a javaslat „csak rombol és eltöröl”, Radics Béla (Fidesz) szerint pedig amíg nincs kidolgozott alternatíva, nem indokolt a meglévő megszüntetése, Dúró Dóra (Mi Hazánk) pedig az adminisztrációcsökkentéssel egyetértve hiányolta az új rendszer részleteit. Az oktatási bizottság június 24-i ülésén hat igen szavazattal és két tartózkodással ment át a javaslat. Amikor az oktatási bizottságnak a részletes vitája volt a rendszer megszüntetéséről, ide is meghívtam a szakszervezetek képviselőit mint hallgatóságot. Azt gondolom, ez egy első lépés, de nagy lépés az elmúlt tizenhat évhez képest – jegyezte meg a bizottság elnöke. Fontos ugyanakkor, hogy a felfüggesztés nem jelenti a differenciálás végét. Az általános szabályok szerint a munkáltató a pedagógus illetményét a teljesítményére tekintettel bármikor megemelheti, vagyis a kiemelkedő munkát a TÉR nélkül is el lehet ismerni – a TÉR alapján ígért szeptemberi béremelések viszont biztosan elmaradnak, a korábban elért teljesítményértékelési illetmények pedig a tárca közlése szerint megmaradnak. Az új rendszer körvonalai egyelőre homályosak. Lannert Judit azt ígérte, hogy már a nyáron, illetve szeptembertől széles körű szakmai egyeztetés indul a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel, az új modell azonban a sajtóban megjelent várakozások szerint legkorábban 2027 őszétől léphet életbe. Bár a konkrét részleteket a minisztériumban formálják, Szűcs Dóra szerint a koncepció alapjainak gyökeresen meg kell változniuk. Egy ilyen értékelési rendszernek irányelveket kell meghatároznia, hogyan támogatjuk a pedagógusok munkáját, és hogyan tudunk nekik ezzel a rendszerrel módszertani előrehaladást is biztosítani. Ugyanakkor – és ez összefügg az iskolák autonómiájának kérdésével – meg kell hagyni az igazgatóknak, sőt akár a munkaközösségeknek is, hogy valós beleszólásuk legyen a pedagógusok munkájának értékelésébe – részletezte elképzeléseit az oktatási bizottság elnöke. Az oktatási bizottság alelnöke, Müller Anna a parlamenti vitában úgy fogalmazott, hogy a pedagógusok megérdemlik a teljesítményalapú elismerést, de ahhoz átlátható, igazságos és szakmailag megalapozott rendszer kell, amely osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre épül. A TÉR kivezetése így csak az első lépés abban az átalakításban, amelyet a Tisza választási programja vázolt fel. A Tisza programjában nagyon komoly vállalások vannak az oktatási rendszer mind strukturális, mind tartalmi újradefiniálására. Aki megnézi a parlament nyilvános őszi törvényalkotási tervezeteit, ott is láthatja a ParLexen (Törvényalkotás Parlamenti Informatikai Rendszere – a szerk.), hogy milyen iskolai autonómiát, felsőoktatást és szakképzést érintő törvénykezési gondolkodás indult el – fogalmazott Szűcs Dóra. A párt vállalásai között szerepel az önálló oktatási minisztérium – ez már megvalósult –, a Klebelsberg Központ megszüntetése és az intézményi autonómia visszaadása, a Nemzeti alaptanterv szakmai szervezetekkel közös átdolgozása, az állami tankönyvmonopólium felszámolása, a nevelést-oktatást segítő dolgozók 25 százalékos béremelése, valamint az egyetemi autonómia és az Erasmus-hozzáférés helyreállítása. Az Országgyűlés nyilvános őszi törvényalkotási tervezetei között már megjelentek az iskolai autonómiát, a felsőoktatást és a szakképzést érintő javaslatok előkészületei is, vagyis az értékelési rendszer újragondolása egy jóval szélesebb oktatási átalakítás nyitánya lehet. (Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Unkel / ullstein bild / Getty Images)